Infostart.hu
eur:
381.92
usd:
325.18
bux:
0
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma

Cipruson bujkálhat a legnagyobb rablás egyik elkövetője

Továbbra sem találják a legnagyobb nagy-britanniai rablást elkövető banda egyik tagját, aki vélhetően 32 millió fonttal bujkál Cipruson. Eközben a többi elkövető perében kedden hirdethetnek ítéletet.

Még szökésben van a legnagyobb nagy-britanniai rablást elkövető banda egyik tagja. A 47 éves Sean Lupton is a benne volt abban a britekből és albánokból álló csoportban, amely 2006 februárjában 53 millió fontot (18,5 milliárd forintot) rabolt egy biztonsági cég raktárából Kentben.

A rendőrök szerint a férfinál lehet a lopott pénz több mint fele, 32 millió font, és vélhetően Észak-Cipruson bujkál. Mivel a török köztársaság nincs diplomácia kapcsolatban sem az unióval, sem Nagy-Britanniával, így nem bízhatnak abban, hogy kiadják a 47 éves férfit.

A rendőrség a bankrablást követően a hatékony munkának és néhány alvilági információnak köszönhetően 21 millió fontot megtalált az ellopott pénzből.

A többi bandataggal együtt Sean Luptont is őrizetbe vették egy rajtaütés során, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de megszökött, és most külföldön bujkál.

A nyomozók jártak Albániában, Spanyolországban, Marokkóban és Cipruson is, de egyelőre nem találták meg a szökésben lévő férfit.

A nyomozás és a per eddig költsége 17 millió font, vagyis megközelítően annyi, amennyit megleltek a 2006-os rablásból.

A szigetország eddigi legnagyobb rablását 2006 februárjában történt a kenti Tonbridge-ben. A Securitas értékőrző és -szállító cégvezetőjét, Colin Dixont a munkából hazafelé tartva rabolta el két férfi, akik rendőrnek adták ki magukat, és azt állították: felesége és kisgyermeke is a markukban van, és ha még látni akarja őket, meg kell tennie egy "szívességet".

Eközben másik két elkövető felkereste a férfi családját, és azt mondták, Colin Dixont baleset érte, ezért menjenek velük.

A rablók az igazgató segítségével bejutottak a biztonsági cég raktárába, miközben a biztonsági kamerák mindent rögzítettek, de ekkor még nem tűnt fel semmi.

Az épületben megkötöztek és túszul ejtettek 14 alkalmazottat, majd fegyverrel a földre kényszerítették őket, amíg összeszedték a pénzt. A rablók fémkazettákban összesen 53 millió fontot vittek el, azért nem többet, mert ennyi fért be az autóba, így 154 millióról kénytelenek voltak lemondani.

Mikor végeztek, a túszokat bezárták és elhajtottak. Néhány órával később Colin Dixon fia kiszabadult, majd riasztotta a rendőrséget.

A nyomozók több elkövetőt már elfogtak és bíróság elé állítottak. A héthónapos tárgyalássorozat során ötöt közülük elítéltek, míg kettőt felmentettek. A vádlottak hosszú börtönbüntetésre számítanak, a bíróság kedden hirdetheti ki, hogy mennyi ideig kell rács mögött maradniuk.

"Sokan vélik úgy, hogy ez a Ocean's Eleven filmekhez hasonló rablás volt, hiszen áldozatok nélküli és romantikus. De én azt mondom, hogy ebbe egy gyermeket is bevontak, és fegyverrel fenyegettek meg álarcosok, szóval egy nagyon veszélyes bűncselekményről van szó" - mondta Sir John Nutting ügyész.

Címlapról ajánljuk

Az Agrárkamara elnöke szerint olcsó, de hitvány mezőgazdasági tömegáru öntené el a piacunkat a Mercosur-megállapodással

Kettős mérce az európai gazdákkal szemben a Mercosur-egyezmény – mondta Papp Zsolt, az agrárkamara elnöke az InfoRádióban. Az európai parlamenti képviselők 334:324 arányban úgy döntöttek, hogy az EP az Európai Unió Bíróságához fordul az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás miatt. A jogi eljárásnak azt kell megítélnie, hogy az Európai Bizottság jogszerűen járt-e el az aláírással, illetve, hogy van-e szükség a nemzeti parlamentek ratifikációjára.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Brüsszelben kimondták: felkészültek a kebelbarát árulására, erővel akarnak fellépni ellene

Brüsszelben kimondták: felkészültek a kebelbarát árulására, erővel akarnak fellépni ellene

Donald Trump egy nap alatt visszavonult Grönland ügyében, az európai vezetőkben viszont ott maradt a felismerés: a transzatlanti szövetség többé nem adottság, hanem törékeny politikai konstrukció a jelenlegi amerikai elnök mellett. A brüsszeli rendkívüli csúcs egyszerre szólt a szuverenitás védelméről, az amerikai nyomásgyakorlás határairól és arról, hogy az EU milyen eszközökkel képes megvédeni magát egy új hatalmi stílus közepette. A nyilvános üzenetek visszafogottak voltak, de a háttérben már előkerültek a kereskedelmi és geopolitikai ellencsapás forgatókönyvei is. Közben Ukrajna jövője sem tűnt el a napirendről: Davosban és Brüsszelben körvonalazódott egy közös EU–USA Jóléti Terv, amely a háború utáni újjáépítést elsősorban magántőkére és reformokra építené. Az egész találkozót így is átszőtte az a feszültség, hogy miközben egyesek százmilliárdos „uniós számláról” beszélnek, a valós vita inkább arról szól, képes-e Európa stratégiai önállóságot és hiteles szövetségi politikát felmutatni egy bizonytalan világrendben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×