Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
326.27
bux:
140850.92
2026. október 9. péntek Dénes
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György „mesélni” kezd – videót tett közzé a volt jegybankelnök

A YouTube-on közzétett rövid videóban kíván magyarázatot adni az MNB volt elnöke az általa vezetett intézmény különböző ügyeit érintő vizsgálatok kapcsán.

„Történeteket mesélek önöknek. A sok hamis történet után igaz történeteket. Mindegyik a pénzről szól, mindegyik középpontjában a Magyar Nemzeti Bank áll, amelynek 12 évig lehettem a vezetője, az elnöke” – kezdi még csütörtökön megjelent videóját Matolcsy György volt jegybankelnök, amelyre a Telex figyelt fel.

Az MNB exelnöke a videójában a régi, „elvesztette közpénzjellegét” fordulatról beszél, tisztázva, hogy ezt nem ő mondta – valóban nem ő, hanem a Fidesz-alelnök és korábbi -frakcióvezető Kósa Lajos –, és hogy az MNB-alapítványokba került pénz szerinte is közpénz.

Matolcsy György maga is próbálkozik az idézet forrásának megtalálásával, szerinte

  • egyrészt az MNB-alapítványok ügyvédje mondta ezt egy perben,
  • másrészt szerepelt egy fideszes képviselők által benyújtott, az MNB-alapítványok vagyonára vonatkozó törvényjavaslatban.

Bár a törvényjavaslatot benyújtó fideszes képviselők akkor hosszan érveltek a javaslatuk mellett, és a parlamenti többség meg is szavazta azt, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta azt, így a fideszes parlamenti többség végül egy olyan verziót fogadott el, amely szerint az MNB-alapítványok pénze is közpénz, amelyet az Állami Számvevőszéknek kell ellenőriznie.

Matolcsy György szerint ugyanakkor jelentős a különbség az MNB-nél és a költségvetésben lévő közpénz között, a jegybankban lévő pénz ugyanis szerinte nem adóforintokból származik, hanem bankműveletekből, vagyis abból, hogy az MNB devizát vesz és ad el, valamint kamatot fizet és kamatot szed be.

Ezt követően esik szó a videóban az alapítványi forintszázmilliárdokról;

a 2010-es évek első felében forintosították a devizahiteleket, amelyen hatalmas árfolyamnyereséget értek el, és ezt az eredményt rakták be az alapítványokba.

Erről akkor az MNB igazgatósága döntött.

Szerinte jó, hogy van vizsgálat a szóban forgó pénzek ügyében, mert azt mindig meg kell nézni, hogy mi történik a közpénzzel.

Úgy látja, a mostani jegybanki vezetést is vizsgálni kell, a maga részéről minden vizsgálatnak áll elébe.

A videó egy napon jelent meg az MNB-botrányt vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság első ülésével, ahol az a döntés született, hogy a Matolcsy György által idézett törvényt benyújtó Bánki Eriket és az azt megszavazó Fidesz-frakció akkori vezetőjét, Kósa Lajost hallgatják meg először.

Címlapról ajánljuk
A budapesti olimpiáról is beszélt Halász Bence, a kalapácsvetés világsztárja az Arénában

A budapesti olimpiáról is beszélt Halász Bence, a kalapácsvetés világsztárja az Arénában

A 2032-es brisbane-i olimpiáig tervezi pályafutását az olimpiai ezüstérmes kalapácsvető Halász Bence, aki ha Budapest rendezhetné a 2036-os olimpiát, akkor azért arra is megpróbálna felkészülni. Az Európa-bajnok atléta arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az arany mekkora lökést ad a további pályafutásának, és hogy mekkora kihagyás férhet bele a későbbi nagyobb sikerek érdekében.

Megáll a déli körvasút beruházás, de nem végleg, kizárták a V-Hidat a vasúti fejlesztésekből

A közbeszerzésnél történt összejátszás miatt megkérdőjeleződött, hogy folytatható-e a déli körvasút beruházása – mondta a közlekedési és beruházási miniszter. Úgy döntöttek, hogy a V-Híd nem vehet részt a jelenleg futó vasúti beruházásokban, az erről szóló döntés a Magyar Közlönyben is megjelent időközben.
Már a franciákat kostólgatja a kötvénypiac és ennek nagy ára lehet

Már a franciákat kostólgatja a kötvénypiac és ennek nagy ára lehet

Franciaország államadóssága megközelíti a GDP 120 százalékát, költségvetési hiánya tartósan 5 százalék felett ragadt, miközben az adóemelésre már nincs tér, a kiadások nagy része pedig törvényileg kötött – különösen a nyugdíjak, amelyekhez a politika amúgy sem mer hozzányúlni. A francia államkötvények kamatfelára a német papírokhoz képest már a 2011-es adósságválság szintjén áll, és a 2028–2030 között lejáró kötvényeket háromszor drágábban kell megújítani. Az EKB beavatkozására egyelőre nem lehet számítani, a francia adósság több mint felét külföldi befektetők tartják, ami különösen sebezhetővé teszi az országot. Fél év van hátra az elnökválasztásig, de a piac már most nagyon ideges.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×