Infostart.hu
eur:
373.08
usd:
339.97
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédet mond a Republikon Intézet A tönk szélén - mi lesz az önkormányzatokkal a kormányváltás után? címû rendezvényén a fõvárosi Dugattyús házban 2026. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Horn Gábor: 2027 tavaszán derülhet ki, hogy a Tisza társadalomnak tett ajánlata működik-e

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke nem lát esélyt arra, hogy Navracsics Tiborék Polgári Demokraták elnevezésű mozgalma sikeres lesz. A politikai elemző szerint a mozgalom csak abban az esetben működhetne, ha a rendszerváltás története összeomlana, a Tisza Párttal együtt. Értékelte a kormány első 100 napját.

Horn Gábor, a Polgári Demokraták elnevezésű mozgalom elindításával kapcsolatban egy új politikai tömörülés, vagy párt elindítása helyett inkább a Fidesz szétesését látja a folyamat mögött. A kuratóriumi elnök szerint a történet kísértetiesen emlékeztet az MSZP végnapjaira 2010 táján, ekkor vezette ki Gyurcsány Ferenc az MSZP egy részét a Demokratikus Koalíció nevű pártba.

A Navracsics Tiborék által indított mozgalomról szólva Horn Gábor elmondta: nem lát valódi esélyt arra, hogy ez egy sikeres projekt lenne, már csak azért sem, mert Navracsics arról beszél, hogy párbeszédre van szükség, majd úgy folytatja, hogy ő egyébként a miniszterelnökkel nem szívesen állna szóba, ami az elemző szerint sajátos értelmezés.

Úgy látja, a Fidesznek akkor lehetne jövője, ha a Tisza, illetve ami április 12-e után kialakult, az összeomlana. Úgy látja,

ez legkorábban 2027 tavasszal fog kiderülni. A jövő évi költségvetés és annak a megvalósulása lesz az igazi próbatétele annak, hogy a Tisza Párt ajánlata a magyar társadalomnak működik-e.

Úgy vélekedett: ha működik, akkor nincs keresnivaló a polgári középen, mert ott van egy meghatározó erő, jelenleg 70 százalék körüli támogatottsággal.

Lázár János parlamenti mandátumának lemondásával kapcsolatban a kuratóriumi elnök aláhúzta: olyan érzése van, minth ha a süllyedő hajóról menekülnének a fideszes politikai szereplők, a nagy nevek jó része elment már.

„Orbán emigrációban, hónapok óta nem láttuk Magyarországon. Orbán Balázs, a fegyverhordozó az Európai Unióban. Gulyás Gergelyről nem tudjuk, hogy merre van. Rogánról se, ugye Szijjártó a Kínai Kommunista Párt fogságában valahol, sorolhatnám tovább a példákat, és most elérkeztünk Lázárhoz” – szögezte le Horn, aki szerint Lázár János nem lát esélyt arra, hogy a Fideszen belül a megújulás részese legyen. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy eltűnne a politikai porondról.

Az elemző azt gondolja, hogy az Orbán-rendszernek vége van, és szerinte Orbán Viktornak is távoznia kellett a politikából, ez volt talán április 12-e legfontosabb üzenete. Meglátása szerint a volt miniszterelnök pontosan látja, hogy akik annak a rendszernek a képviselői voltak, azoknak távozniuk kell, de a Fideszt ettől még „nem kell leírni”.

Horn Gábor arról is beszélt, hogy mit gondol a Tisza-kormány első száz napjáról. Szerinte a Tisza azon az úton megy, amit vállalt, amit megígért. A politikai elemző nem is számított ennél gyorsabb működésre, mert ismeri a hazai igazságszolgáltatás működését.

„Van egy túlmozgásos miniszterelnök, aki egy egész másfajta politikai karaktert épít, mint amihez hozzá vagyunk szokva”

– fogalmazott, hangsúlyozva: Magyar Péter azt az érzést kelti mindannyiunkban, hogy részesei vagyunk a politikának. Végre láthatjuk azt, hogy mi történik akár Pakson, akár a Parlamentben. Emellett a szakpolitikákban is jelentős változások vannak.

„Visszaadták az iskolák autonómiáját, fölszabadítva a gyerekeket a nyomás alól. Van végre létező környezetvédelem, közlekedés. Utóbbinál pedig egy olyan ember, Vitézy Dávid került meghatározó szerepbe, akinek a közlekedés a mindene” – mondta Horn Gábor, hozzátéve: végső következtetést még korai levonni, mert egy rendszerváltás kellős közepén vagyunk, de amit eddig látott, azt biztatónak tartja.

A cikk Domanits András interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×