A politikus hangsúlyozta, 21 ezer, a szakellátásban élő gyermek védelmében a teljes rendszert át kell világítaniuk, meg kell vizsgálniuk a finanszírozási problémákat, az intézményi és fenntartói hibákat, illetve azt a panaszmechanizmust, amelynek révén a gyermekek jelenthették, ha bántalmazás vagy szexuális bántalmazás áldozativá váltak.
Kiemelte, nem csupán a múlt hibáinak feltárása a céljuk, jogalkotási és intézményi változtatásokra is javaslatot kívánnak tenni. A jövőben egyetlen gyermekvédelmi jelzés sem maradhat következmények nélkül – szögezte le Diószegi Judit.
Ehhez meg kell hallgatni az elmúlt időszak meghatározó szereplőit, szakembereket, intézményvezetőket, fenntartókat, illetve politikai döntéshozókat – közölte.
Az MTI azon kérdésére, hogy áldozatokat is meghallgatnak-e, azt felelte, a konkrét személyekről a bizottság dönt majd.
Az előző kormányzat alatt a gyermekvédelem rendszerszintű válságba süllyedt – indokolta a testület felállítását a politikus, aki megerősítette, nem elszigetelt hibákat fognak keresni, hanem azt vizsgálják, hogy hogyan válhatott a gyermekvédelemi rendszer egészének működése tartósan elégtelenné. A vizsgálóbizottság célja a rendszerszintű problémák feltárása, a felelősök azonosítása, annak kutatása, hogy milyen döntések, mulasztások, és felelősségi lánc vezetett oda, hogy a gyermekvédelem működése mély és tartós válságba kerüljön – közölte.
Hangsúlyozta, megvizsgálják az intézményi rendszert, a finanszírozási anomáliákat és a jelzőrendszer elégtelen működését.
Az állam évek óta tudott arról, hogy 21 ezer gyermek milyen problémáktól szenved, mégsem születtek olyan döntések, amelyek megvédték volna őket. A legfontosabb kérdések, hogy ki és miről tudott, arról mikor szerzett tudomást és miért nem történt azonnali beavatkozás - sorolta. Emlékeztetett, hogy egy 2021-ben készült vizsgálat szerint a szakellátásban minden ötödik gyermek elszenvedett valamilyen bántalmazást, a gyermekvédelmi gyámoknak pedig mintegy fele tudott szexuális bántalmazásról.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy a bizottság paritásos, a tagok közösen döntik el, hogy milyen intézmények vezetőit hallgatják meg. Hozzátette, a szerdai ülésen már el is kezdik a munkájukat.
Arra a felvetésre, hogy együttműködnek-e a Szociális és Családügyi Minisztériummal, ahol szintén folyik egy vizsgálat azt mondta, meghallgatják a tárca munkatársait, akiknek a jelentését a bizottság elé tárják majd. Hozzátette, úgy tudja, a minisztérium jelentése augusztus 31-ig készül el.
Egy újabb kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a bizottság elé beidézett, de távolmaradó személyeket meg lehet bírságolni, a harmadik esetben elő lehet vezetni, a meghallgatásakor pedig mindenkit figyelmeztetnek az igazmondási kötelezettségre.
Az elnök közölte, hogy a testület ülései nyilvánosak lesznek, de egyes meghallgatottak esetében elrendelhetnek zárt ülést. Hozzátette, az üléseken megjelenhetnek a civil szervezetek tagjai is, akiknek várják a javaslatait.
Azt is elmondta, hogy a bizottságnak december 31-ig kell elkészítenie a jelentését.
Az eseményen részt vevő Melléthei-Barna Mártont (Tisza) kérdezték arról, hogy egyes jogértelmezések szerint a 17. alaptörvény-módosítással bevezetett 12 éves képviselői mandátumkorlát alapján az, aki három cikluson keresztül volt képviselő, az később például miniszter vagy államtitkár sem lehet. Azt válaszolta, hogy az alaptörvény módosítását a kormány terjesztette elő. Hangsúlyozta, szeptemberben indul egy alkotmányozási folyamat, ott ezt a kérdést is ki lehet nyitni. Hozzátette, úgy gondolja, hogy az alaptörvény-módosítása egy átgondolt koncepció mentén történt.
Elfogadták az ügyrendet
Elfogadta ügyrendjét az Országgyűlés gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottsága első, szerdai ülésén.
Az ülésen hosszú vita alakut ki az ügyrendről: Panyi Miklós alelnök (Fidesz) kifogásolta, hogy az ügyrendre tett tiszás javaslat olyan értékítéleteket tartalmaz az elmúlt 16 évről, amelyeknek egy feltáró munka után lehet csak létjogosultsága. Úgy vélte, ha a bizottság korrektül, objektíven akar eljárni, nincs szükség olyan típusú megállapításokra, hogy rendszerszintű problémák voltak a gyermekvédelemben.
Melléthei-Barna Márton alelnök (Tisza) szerint éppen azért hozta létre a vizsgálóbizottságot az Országgyűlés, mert felismerte, hogy rendszerszintű problémák vannak a gyermekvédelemben. Mint mondta, nem a boszorkányüldözés a cél, mindenki tudja, hogy problémák vannak a gyermekvédelemben és ha ez szerepel a bizottságot létrehozó országgyűlési határozatban, akkor az ügyrendben is szerepelhet.
Melléthei-Barna Márton a kompromisszum fontosságát hangsúlyozva azt javasolta, a Fidesz képviselői tegyenek szövegszerű javaslatot az ügyrendre, de végül az ellenzéki képviselők elálltak ettől az igényüktől és támogatták a benyújtottat. Panyi Miklós hangsúlyozta: azért döntöttek így, hogy a bizottság mihamarabb megkezdhesse a működését.





