A Tisza által kezdeményezett ülés után, amelynek napirendjén a volt tárcavezetőnek a BYD kínai autógyártó cégnél vállalt pozíciójából fakadó esetleges nemzetbiztonsági kockázatok szerepeltek, Czakó Czirbus Pál elmondta: álláspontjuk szerint ilyen kockázatot rejthet, hogy egy volt külügyminisztertől, – akinél minősített adtok tömkelegei vannak – egy olyan vállalathoz, közeghez jutnak információk, „amely nem a mi szövetségi rendszerünkön belül van”.
„Mi a NATO és az Európai Unió tagjai vagyunk, míg Kína nem tartozik ebbe a szövetségbe, ahogy ez a vállalat sem, amelyről tudjuk, hogy vezérigazgatója a Kínai Kommunista Párt tagja” – fogalmazott.
A tiszás bizottsági tag elmondta: Szijjártó Péter előéletével kapcsolatban azt lehet tudni, hogy a szövetségi rendszert többször elárulta az elmúlt 16 évben. „Az uniós bizottsági ülések szüneteiben telefonon felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, ugyanakkor azt is lehet tudni, hogy a BYD-ért lobbizott, de említhetném a legnagyobb botrányt, az orosz hekkertámadást” – mondta a képviselő, aki szerint felmerül az a kérdés, hogy Szijjártó Péter vajon a magyar vagy a külföldi érdekeket szolgálta?
Apáti István (Mi Hazánk) a testület elnöke az ülés után elmondta, hogy az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgató-helyetteseit is meghallgatta a bizottság, az ülésen elhangzottakat 2051. december 31-ig titkosították.
Ahogy az elnök fogalmazott, „tűt próbálunk keresni a szénakazalban, hiszen nagyon nehezen detektálható, hogy mik hangzottak el jelen esetben Szijjártó Péter és a szóban forgó kínai vállalat vezetői között”.
Kétségtelenül egy sajátos körülmény, sajátos politikai helyzet, ami most előállt – fogalmazott.
Az ülésről elmondta, hogy új, releváns információ szerinte nem hangzott el az üggyel kapcsolatban. Jelezte, hogy jelenleg konkrét kezdeményezés még nem érkezett Szijjártó Péter meghallgatása iránt.
Apáti ugyanakkor úgy látja: ebből az esetből kiindulva érdemes lenne egy szabályozást felállítani és fokozott ellenőrzési körbe vonni, amikor valaki nemzetközi cégtől, nagyvállalattól érkezik a magyar politikába vagy fordítva, hogy felmerülhet-e bármilyen érdekellentét, nemzetbiztonsági kockázat.
