Infostart.hu
eur:
391.86
usd:
340.26
bux:
122397.02
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Kislány eszi az ebédjét.
Nyitókép: Catherine Falls Commercial, Getty Images

Ételmérgezés – Még mindig csak a gyanú a tény, de a tömeges gyermeki rosszullét már a múlt

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe a múlt héten ételmérgezés gyanúja miatt fogadott valamennyi, összesen 80 gyermek hazatérhetett a családjához – számolt be az InfoRádiónak az intézmény orvosigazgatója, Fekete Ferenc. Vannak tanulságok, de kérdések is.

Az elmúlt héten 80 gyermeket vittek kórházba, jellemzően iskolai rosszullét gyanújával, az érintettek intézményi menzájáról származó ételmintáit a megfelelő laborokban vizsgálják, az eredményeket pedig nyilvánosságra fogják hozni.

Nagyobb baj, úgy tűnik, szerencsére nem történt, mert mint Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet orvosigazgatója elmondta, az intézménybe került valamennyi óvodás és iskolás lurkó hazamehetett.

"A gyerekek jelentős része hányással, hasmenéssel került be, többen kiszáradt állapotban. Volt, akit nagyon hamar haza lehetett engedni, volt, aki egy-két nap után mehetett csak, miután rendesen feltöltöttük infúzióval, és megszűntek a tünetek” – részletezte.

Az ételmérgezésnek egyelőre csak a gyanúja tény, a begyűjtött ételminták bevizsgálása ugyanis még zajlik az NNGYK laborjaiban, és a Nébih is vizsgálja a helyzetet.

„Tekintettel arra, hogy ez egyetlen kerületnek az óvodás, iskolás gyermekeit érintette, és az egész terület egy szolgáltatótól kap ételt, nagy valószínűséggel az étellel összefüggő fertőzés, az intézmények viszont különállók, tehát nem vihették át egymásba a fertőzést” – tisztázta.

A vizsgálatokra visszatérve elmondta, most toxinok vagy valamilyen egyéb kórokozók kimutatásán dolgoznak a szakemberek.

„A baktériumok egy része toxint is képez, entero-, tehát bélben működő toxinokat, és ezek bejuthatnak elég nagy mennyiségben az ételekkel. Ezek önmagukban már nagyon nagy problémát okoznak, de az is problémát okozhat, ha valamilyen kórokozó kerül az étellel a betegbe, és ott aztán elszaporodik.”

Mint elárulta, ritka, hogy egyszerre ennyi gyerek kerül az egészségügyi ellátórendszerbe ilyen fertőzéssel, és nem is tudja, mi lenne a határ, amennyit fogadni tudnának, de felidézte: 30 évvel ezelőtt volt Budapesten egy nagy ételmérgezés, egy eperlevestől kapott több száz gyerek szalmonellamérgezést. Akkor több kórház is részt vett az elhárításban, ami legfőképp folyadék-utánpótlásból áll, csecsemők esetében szoptatásból, mert ha egy gyerek iszik, eszik rendesen, akkor a következő fázis a könnyű ételek újbóli fogyasztása lehet, tehát nem puffasztó, nem zsíros ételeké, „amit kíván a gyermek”.

Vannak persze egyéb kihívások is ilyen esetekben, hisz az infúzió mindig rendelkezésre áll a kórházi ellátás során, de a szülők otthon nem tudnak infúziót bekötni, és ha nem marad meg az étel vagy ital, bizony (újra) kórházba kell menni Fekete Ferenc szerint.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Kiderült a nagy ingatlanpiaci titok: ezeken múlik, hol robbannak be a bérleti díjak

Kiderült a nagy ingatlanpiaci titok: ezeken múlik, hol robbannak be a bérleti díjak

A nemzetközi gigapoliszok a világgazdaság motorjai, és meglepően nehezen billenthetők ki a pályájukról, még a vámháborúk, a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi konfliktusok közepette is - írja legújabb elemzésében a Savills. A cég hetedik éve készülő Resilient Cities Indexe azt vizsgálja, melyik nagyvárosok reziliensek, azaz ellenállóak: képesek egyszerre teljesíteni gazdasági, társadalmi és környezeti célokat úgy, hogy közben vonzóak maradjanak a befektetők, a fejlesztők, valamint a keresletet végső soron meghatározó vállalatok és munkavállalók számára. A frissen publikált Savills-anyag egy idén január-februári elemzésre épül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×