Infostart.hu
eur:
354.77
usd:
312.12
bux:
139624.46
2026. június 26. péntek János, Pál
Egy repülőtéren a járatok érkezését és indulását mutató információkat figyeli egy nő, akinek hosszú a haja és miniszoknyát visel. Hátán hátizsák látható.
Nyitókép: Pixabay

Nagy változás a biztosításoknál, a repülős ügyeket és az orvosi ellátásokat is érinti

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére több itthoni utasbiztosító módosított a légijáratok késedelmével, illetve az orvosi segítségnyújtásokkal kapcsolatos korábbi szerződési feltételein. A piaci szereplők együttműködésének köszönhetően a szerződéses kikötések a fogyasztók számára egyértelművé váltak – közölte a jegybank

A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank elemezte néhány hazai biztosító utasbiztosításának általános szerződési feltételeit (ÁSZF), ezen belül a légi közlekedésben induláskor fellépő késedelem esetén járó szolgáltatásokra, illetve a sürgősségi egészségügyi ellátás költségeinek térítésére vonatkozó egyes rendelkezéseket.

A légijáratok késedelmével kapcsolatos ÁSZF-rendelkezések egyes piaci szereplőknél egyebek közt nem volt világos, ha a biztosított ügyfél igénybe veszi a légi utasok jogairól szóló európai uniós rendelet alapján neki járó szolgáltatásokat a légitársaságtól, akkor a biztosítók ezeket levonják-e az ÁSZF-ük szerint a késedelem után járó biztosítási összegből.

Az sem volt egyértelmű, hogy

az uniós rendelet szerint az ügyfeleknek járó, de a légitársaság által ténylegesen meg nem térített összeggel csökkentik-e a biztosítók az ÁSZF szerint járó összegeket.

Az orvosi segítségnyújtással összefüggő biztosítási kikötések kapcsán nem volt egyértelmű, hogy a sürgősségi ellátás költségeit a piaci szereplők közvetlenül térítik-e meg az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, vagy azt az ügyfeleknek kell előzetesen megfizetniük. Ezen túl egyes biztosítóknál a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok köre, a szolgáltatás teljesítésének határideje, illetve a kockázatviselést kizáró szabályok sem voltak teljesen átláthatók – írták a közleményben.

Az MNB kezdeményezésére az érintett biztosítók számos ponton módosították, egyértelműsítették szerződési feltételeket, illetve a korábbi jó gyakorlataikat rögzítették az ÁSZF-rendelkezésekben.

A biztosítók egyebek közt egyértelművé tették a kárkifizetéshez szükséges csatolandó dokumentumokat.

A sürgősségi egészségügyi ellátás esetén világossá tették, hogy a kárt szenvedett biztosított hazatérése utánra nem halasztható beavatkozás, ellátás költségét kinek teljesítik. Egyértelművé tették emellett a kockázatviselést kizáró előírásokat, illetve tisztáztak néhány, korábban egymásnak ellentmondó szabályt is.

A légijáratok késedelmével kapcsolatban a biztosítók pontosították, hogy milyen sürgősségi vásárlásokat térítenek meg. Rögzítették azt is, hogy a biztosítottat ért, számlával igazolt károk megtérítése kapcsán a kárrendezési eljárás során nem vizsgálják azt, hogy az utasok a légitársaságtól kaptak-e, és ha igen, milyen jellegű, természetbeni vagy pénzbeli térítést, illetve, hogy a károk így esetlegesen megtérülhetnek-e – tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank.

Címlapról ajánljuk
Kevesebb szót és keményebb dollárt hozhat Kevin Warsh a Fed élén

Kevesebb szót és keményebb dollárt hozhat Kevin Warsh a Fed élén

Jerome Powell Fedje válságokon lavírozó, adatfüggő stabilizátor volt. Kevin Warsh jegybankja ezzel szemben egyelőre egy inflációs horgonyt kereső intézményi reformkísérletnek tűnik. A tét nem csak az amerikai kamatszint. Ha a dollár erősebb lesz, annak hullámai elérhetik Európát, Közép-Európát és a magyar állampapírpiacot is.

Kormányszóvivői tájékoztató: 4 napig extrém hőség lesz, 38-40 fokokkal

Hatályba lépett a hőség-kormányrendelet, a hőség miatt péntek éjféltől rendkívüli tájékoztatási rend lép életbe. Az államigazgatásban ahol lehetséges, hétfőn és kedden home office lesz. Akár a 2022-es évszázados aszályhoz hasonló károkat fog okozni a mezőgazdaságban idén is a hőség. Még legalább 10-12 centivel csökkenni fog a Velencei-tó szintje. Nyitott, széles körű alkotmányozás lesz, a végén népszavazás hagyja jóvá – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón.
Harmadszorra fut neki az ország az elszámoltatásnak, de úgy néz ki, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal ezúttal működhet

Harmadszorra fut neki az ország az elszámoltatásnak, de úgy néz ki, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal ezúttal működhet

Magyarországon az elszámoltatás iránti vágy nem pusztán politikai bosszúvágy, hanem a következmények nélküli hatalomgyakorlással szembeni társadalmi ellenérzés. A rendszerváltás óta több politikai korszak is felfedezte magának: 1990-ben a pártállami múlt, az állambiztonsági hálózatok és a privatizáció miatt, 2010-ben az MSZP–SZDSZ-kormányok ügyei miatt, 2026-ban pedig a Tisza programjában, a NER alatt felhalmozott magánvagyonok és kiszervezett közvagyonok kapcsán. A két korábbi próbálkozás nem hozta el sem a várt felelősségre vonást, sem a társadalom egy része által várt erkölcsi elégtételt, ezért a kérdés most is ugyanaz: képes lehet-e erre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×