Tősér Péter emlékeztetett arra, hogy a Magyar Honvédség négy repülőgéppel és a hozzá tartozó mintegy 80 tagú személyzettel augusztus 1-től december 1-ig négy hónapon keresztül látja el a spanyol és az olasz légierővel együtt, ezúttal vezető nemzetként a balti államok, vagyis Észtország, Lettország és Litvánia légterének felügyeletét.

A 20 éles riasztás mellett 76 alkalommal úgynevezett TANGO riasztás keretében gyakorló elfogást és 53 kiképzési repülést is végeztek a magyar légierő pilótái. Összesen 300 felszállást teljesítettek és a repült idő elérte a 365 órát – tette hozzá a kontingensvezető alezredes.

• A BAP keretében 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai.
• Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel.
• A Magyar Légierő 2015, 2019 és 2022 után most negyedik alkalommal teljesít szolgálatot a Baltikumban, ezúttal másodszor az orosz-ukrán háború kirobbanása utáni időszakban.

A magyar kontingens úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot lát el. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén a vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban.

Az éles riasztásokat jellemzően olyan orosz gépek, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltják ki, amelyek azonosítatlanul repülnek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben, többnyire Szentpétervár és a Kalinyingrádi terület között. Ez azt jelenti, hogy

vagy nem rendelkeznek bejelentett repülési tervvel, vagy nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, vagy kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekednek.

Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amelyet a vadászgépek végeznek el.

A legtöbbször orosz Il-20-as elektronikai felderítőgépek miatt kellett felszállniuk, de a többi között SZU-24-es, SZU-30-as, SZU-35-ös és MIG-31-es vadászgépek megjelenése miatt is kaptak riasztást.

A NATO-nak nem célja az eszkaláció növelése, ezért lehetőleg nem mennek közel az orosz gépekhez. Annál is inkább, mert a technika segítségével már 40 mérföldről azonosítható, hogy vadászgép repül a légtérben, 10 mérföldről pedig a típusa is megállapítható – ismertette Tősér Péter.

Részt vesznek még a magyar Gripenek drónelfogási gyakorlatokon, kísértek amerikai B-52-es stratégiai bombázókat, gyakoroltak légi harcot Rafale, F-35-ös és Eurofighter repülőgépekkel és kaptak tengeri túlélési kiképzést is a katonáik.

Farkas Pál felderítő százados felhívta a figyelmet arra, hogy a Balti-tenger Oroszország számára kiemelkedő kereskedelmi útvonal és a Kalinyingrádi exklávé csak tengeri, illetve keskeny légi úton közelíthető meg az anyaországból, és sokszor navigációs hibák történnek.

Az incidensek között említette, hogy

• szeptember 22-én három MIG-31-es vadászbombázó sértette meg Észtország légterét,
• szeptember 30-án légiutántöltés közben a tanker gép és egy SZU-30-as vadászgép átsodródott Litvániába.
• Állandó problémát okoz az orosz olajszállító árnyékflotta tevékenysége. Így például áprilisban az oroszok egy SZU-30-as vadászgép bevetésével akadályozták meg, hogy az észt hatóságok helikopterrel leszálljanak egy, az árnyékflottához tartozó hajóra és lefoglalják azt.
• Fehéroroszországból naponta 30-40 csempészballont indítanak útnak Litvániába, amelyek megjelennek a radarképen.
• A legnagyobb incidensként Farkas Pál azt az esetet említette, amikor szeptember 9-én 20-30 orosz drón repült be Lengyelországba és a NATO a szervezet fennállása óta először több orosz drónt le is lőtt.

Szentesi Norbert logisztikáért felelős alezredes arról számolt be, hogy a misszió előkészítése 2024 novemberében kezdődött, ugyanis a feladat ellátásához 60 tonnányi, 16 konténernyi felszerelést kellett Litvániába szállítani. Ezt egy AN-124-es, és agy C-17-es típusú katonai szállítógéppel valósították meg. A tervek szerint a logisztikai feladatok december 5-én érnek véget, amikor megtörténik a felszerelés visszaszállítása Magyarországra.

Wenhardt Tamás őrnagy, törzsfőnök hangsúlyozta, hogy a kontingens számos civil kezdeményezésben vesz részt. Például a jelenlegi misszió alkalmával immár 1500 eurónyi adományt gyűjtöttek egy helyi árvaház számára, részt vettek Békefutáson és a BAP-ban tevékenykedő nemzetek közötti labdarúgó-bajnokságban is.

A siauliai-i mellett, ahol jelenleg a magyar és a spanyol légierő állomásozik, az észtországi Amariban található a másik BAP támaszpont, ahonnan az olasz légierő látja el a légtérellenőrzési feladatokat.

Ebben az időszakban

hét NATO tagország légtérrendészetében vesz részt a magyar légierő.

A Balti államok mellett, Magyarországon kívül, Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában teljesítenek szolgálatot a magyar vadászgépek, miután Horvátországban és Szlovákiában a korábban használt vadászgépek cseréje még nem történt meg, Szlovénia pedig nem rendelkezik vadászgépekkel.

A korábbi, 2022 szeptembere és decembere között végzett balti misszióban a kontingens több mint 300 órát repült és több mint 60 TANGO, vagyis gyakorló, és 19 ALFA, azaz éles riasztásra reagáltak a magyar pilóták által irányított Gripenek.