Jelentést állított össze a Nézőpont Intézet az Európai Unió jogállamisági helyzetéről – mondta bevezető felszólalásában az intézet vezetője egy Nézőpont-konferencián. Mráz Ágoston Sámuel szerint megállapították, hogy az NGO-knak túlzott befolyásuk van az unióra, amelyben

• átláthatatlan finanszírozási struktúrák működnek,
• következmények nélkül maradnak a korrupciós ügyek,
• politikai alapon diszkriminálnak egyes pártokat,
• nem kötnek határidőhöz bizonyos eljárásokat, illetve
• engedélyezik az összeférhetetlenséget azzal, hogy az Európai Bíróság néhány bírója politikai tevékenységet folytathat.

Az Európai Unió jogállamiságára azonban a legnagyobb veszélyt nem ezek jelentik, hanem a hatáskörök túllépése – tette hozzá a Nézőpont Intézet vezetője, aki három esetet idézett fel:

1. a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós rendelettel tagállami hatáskört szabályoztak
2. a bíróság főtanácsnoka indítványban kritizálta a lengyel alkotmánybíróság pártatlanságát
3. az Európai Bizottság a 7-es cikkely szerinti eljárásban a bíróságok függetlenségének hiányára hivatkozva Lengyelországot elítélte, a román elnökválasztás eredményét megsemmisítő alkotmánybíróságot viszont nem.

„Az Európai Unió jogállamiságára a legnagyobb fenyegetés az, hogy van egy szerződés, ami az Európai Uniónak a működését megalapozza, és az abban leírt hatásköreit ha megszegi, túllépi az unió, akkor bizony jogállamisági sértést követ el” – mondta.

A kormány megkezdte az Európai Unió hatásköreinek szisztematikus átvilágítását a lopakodó hatáskörbővítés miatt, ami szuverenitási kérdés, ezt már az uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János jelentette be, mítosznak nevezve az egyre szorosabb uniót.

A szuverenisták szerint – mint fejtegette – az uniós integráció urai a tagállamok, egyedül ők dönthetnek arról, mely hatásköreiket akarják közössé tenni – szögezte le a tárcavezető, emlékeztetve arra, hogy az unió eredeti célja nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése volt; európai integráció csak szuverén nemzetek között lehetséges, ami nem szuverén nemzetek között történik, az birodalomépítés. Ez az európai civilizáció lebontása, az európai tolerancia és sokszínűség felszámolása – fogalmazott Bóka János.

„A jogállamiság egyike azon európai értékeknek, amelyre hivatkozással az Európai Unió példátlan hatáskörbővítést hajtott végre, és amelyet

nyílt politikai nyomásgyakorlásra használ fel a kettős mérce szemérmetlen alkalmazásával.”

A rendezvény záróelőadását az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára tartotta.

Répássy Róbert úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió és az Európai Tanács 2011-től a kötelezettségszegési eljárások módszerét alkalmazva hihetetlen erővel ugrott rá Magyarországra az alkotmányozás és a hozzá kapcsolódó jogszabályalkotás, például a bírák szolgálati idejéről szóló rendelkezések módosítása miatt.

Erre a problémára az egyik megoldás egy hatásköri bíróság létrehozása lenne, amely a tagállamok hatásköreit védené az unióval szemben, de az Alkotmánybíróság feladatait is lehetne ilyen irányban bővíteni, illetve az Országgyűlés is meghatározhatna egy úgynevezett negatív hatásköri listát – közölte az igazságügyi miniszter helyettese.