Infostart.hu
eur:
373.31
usd:
339.59
bux:
138292.13
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Karácsony Gergely/YouTube

Szolidaritási hozzájárulás: pert nyert a főváros, de mindenki másképp értelmezi a döntést

A Fővárosi Önkormányzat megnyerte azt a felülvizsgálati pert, amelyet a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban indított a Magyar Államkincstárral szemben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy januártól biztosan ki tudják fizetni a fővárosi közszolgáltatásban dolgozók bérét. A Magyar Államkincstár szerint a döntés nem vonta kétségbe a fővárost terhelő fizetési kötelezettség jogszerűségét.

A fővárosi vezetés aránytalanul magasnak tartja a rá kiszabott szolidaritási hozzájárulás mértékét, ezért azt több jogi eljárásban is megtámadta. Csütörtökön az egyik felülvizsgálati per jogerős döntéssel zárult. Karácsony Gergely tájékoztatása szerint a Fővárosi Önkormányzat a Kúria felülvizsgálatában is megnyerte azt a pert, amit még 2023-ban indított a fővárost érintő megszorításokkal kapcsolatosan. A főpolgármester úgy véli, „precedensértékű határozat” született, ugyanis a Kúria kimondta, hogy 2023-ban a Magyar Államkincstár „törvénytelenül inkasszálta a főváros folyószámláját és törvénytelenül vont le róla 28 milliárd forintot”.

Mint mondta, maga a bírósági döntés önmagában még nem jelenti azt, hogy ezt a pénzt vissza kell utalni, csaknem 4 milliárd forint kamat azonban mindenképpen visszajár. Karácsony Gergely ezért jelezte, hogy

a Kúria döntése után a Fővárosi Önkormányzat kártérítési pert indít a 28 milliárd forint visszaszerzése érdekében.

„A döntés kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem egy adó, éppen ezért a kivetését egy fair közigazgatási eljárásban kellene érvényesíteni, az Államkincstárnak pedig érdemben kellene megvizsgálnia, hogy az adott önkormányzat feladatellátását nem veszélyezteti-e az állami elvonás” – jegyezte meg a főpolgármester. Hozzátette: ezek alapján az Államkincstár nemcsak 2023-ban, hanem amióta ez a szolidaritási hozzájárulás létezik, „a magyar törvényekkel ellentétes módon érvényesíti a behajtását, ami a teljes önkormányzati finanszírozás szempontjából rendkívül fontos, érdemi döntés”.

A Magyar Államkincstár közleményében azt írta, hogy az ítélet a szolidaritási hozzájárulást mint a fővárost terhelő fizetési kötelezettséget, illetve jogszerűségét nem vonta kétségbe. A Kúria az Államkincstár terhére visszafizetési kötelezettséget sem állapított meg. Hasonló következtetésre jutott Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese is, aki erről közösségi oldalán számolt be. A parlamenti államtitkár szerint a Kúria nem arról döntött, hogy kell-e szolidaritási hozzájárulást fizetni, mint ahogy arról sem, hogy a főváros sok szolidaritási hozzájárulást fizet vagy éppen keveset.

„Egy technikai kérdésben hoztak döntést. Nevezetesen arról, hogy a korábbi években az Államkincstár a Kúria szerint nem megfelelő módon rendelte el a Fővárosi Önkormányzat által fizetendő szolidaritási hozzájárulást. Ráadásul a Kúria még arról sem döntött, hogy a korábbi években beszedett szolidaritási hozzájárulást bármilyen módon vissza kellene fizetni” – tette hozzá Latorcai Csaba.

A főpolgármester arra számít, hogy a tavalyi elvonások miatt indított per is hasonló döntéssel zárul. Ez azonban véleménye szerint rövid távon nem fogja megoldani a főváros anyagi helyzetét, hiszen a kártérítési per várhatóan nem ér véget ebben az évben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Egyre nagyobb a baj a tőzsdéken, világszerte menekülnek a befektetők

Egyre nagyobb a baj a tőzsdéken, világszerte menekülnek a befektetők

Masszív eladási hullámot láthatunk az elmúlt órákban a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Ma az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben vannak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta. A BUX index közel 3 százalékot esett, a lejtmenetben élen járnak az OTP részvényei, amik közel egyhónapos mélypontra estek, újra 39 ezer forint alá ment a jegyzés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×