Magyarországon lényegében az összes olyan szűrés hozzáférhető, amellyel a leggyakoribb, halálozást okozó betegségeket előre lehet jelezni, de ezeken sajnos alacsony százalékban veszünk részt – mondta az InfoRádióban Fendler Judit. Az Eurostat adatai szerint például Magyarország az emlőszűrésben 25-27 százalékos részvételi aránnyal "büszkélkedhet", miközben ugyanez az adat Dániában, Finnországban, Svédországban 80 százalék körüli, de még Szlovéniában is 77 százalékos. A vastagbélrákszűrésben – amit Magyarországon nem olyan régen vezettek be, de azért 7-8 éve már elérhető, és egy eléggé kellemetlen betegséget lehet vele kiszűrni – 3 százalékon állunk a finn 79-hez képest. A szakember elmondta azt is, hogy a méhnyakrákszűrésben 53 százalékos a magyar arány a svéd 79-hez képest.
„Abszolút felelősek vagyunk az egészségünkért, rendelkezésünkre állnak ezek a szűrési kapacitások, legalábbis a nagyvárosokban. A vidéki lakossághoz helybe kéne vinni a szűréseket, de ennek ellenére a lehetőség megvan” – mondta a Szegedi Tudományegyetem kancellárja.
A szűrővizsgálatok számítanak szerinte a leghatékonyabb eszköznek a daganatos vagy kardiovaszkuláris betegségek korai felismerésében. Magyarországon a leggyakoribb halálokok a kardiovaszkuláris iszkémiás szívbetegségek – ilyen például az infarktus –, amit nagyon jó eséllyel lehet állapotfelméréssel, különböző vérvétellel kinyerhető adatokkal, illetve kardiológiai ultrahanggal előrejelezni. A daganatos szűrések előnye is egyértelmű, ennek ellenére például a tüdőszűrésen is alacsony a lakossági részvétel. Ezt az eljárást eredetileg nem daganatos betegségek kiszűrésére hozta létre Magyarország, hanem még a TBC kiszűrésére, de a mellkasröntgennel ki tudnak mutatni daganatos betegségeket is. A részvétel azonban jelenleg 10 százalék alatt van, holott még 2011-ben is 20-25 százalék volt.
Más országokban, ahol elterjedt a tüdődaganat szűrése – azért ez még nem olyan elterjedt Nyugat-Európában sem –, jellemzően alacsony dózisú CT-vel dolgoznak – mondta Fendler Judit, hozzátéve, hogy nálunk kísérleti projekt zajlik ezzel az eljárással. Finnország esetében az ilyen szűréseken 55-60 százalékos a részvétel, de Csehországban is 45-50 százalékot mértek.
A megelőzésben nagyon fontos az életmód is, de a szűréseken való részvételt is ösztönözni kellene szerinte.
„Az életmód – például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgás, az elhízás – egy hosszú távú és az egész társadalomra kiterjedő, majdhogynem a bölcsődétől kezdődő edukáció kérdése. Nagyon fontos, de hosszú távon fog eredményeket hozni nehezen mérhető indikátorokkal. A szűrésen való részvétel viszont nagyon jól mérhető. Magyarországnak tényleg remek informatikai háttere van, hiszen az egészségügyi szolgáltatási térbe minden egészségügyi adat felvihető, akár magánszolgáltatónál, akár közszolgáltatónál keletkezik, vagyis a szűrési kapacitás infrastruktúra-bázisa megvan. Rettentő fontos a figyelemfelhívó kampány is" – fogalmazott a Szegedi Tudományegyetem kancellárja.
Hozzátette: két, „kicsit meredek” meglátása van, ez a pozitív és a negatív ösztönzés alkalmazásának szükségessége. Mint mondta, a két módszer olyan országokban, ahol magánbiztosítók is működnek, teljesen természetes és bevett. A pozitív ösztönzés az, hogy ha valaki eljár rendesen szűrésre, alacsonyabb lesz a biztosítási díja, míg a negatív ösztönzés ennek az ellenkezője, a szűréseket kihagyók többet fizetnek.
„Nem hiszek abban, hogy vannak olyan genetikai tényezők, amelyek egyes országok polgárait egészségtudatosabbá teszik, mint másokét, hanem nagyon szisztematikus munkával kell ezt összerakni. Emellett még abban hiszek, hogy ki kell alakítani szűrőkamionokat, legyen bennük alacsony dózisú CT, egy mammográf, egy szívultrahang, megfelelő egészségügyi személyzet, legyenek vérvételre képesek. Az itt kapott eredményeket elemezni kell, összehasonlítani, utánkövetni, adott esetben megszervezni a beteg következő lépését, ez elsősorban infrastruktúra és informatika kérdése" – mondta Fendler Judit, aki szerint nem várható el a vidéken lakóktól az, hogy bemenjenek a legközelebbi nagyvárosba CT-vizsgálatra egy daganatszűrésre. Megtehetik, hiszen adhat erre beutalót a háziorvos, de azért nem életszerű a példa – hangsúlyozta a szakember.







