Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja Mohamed bin Zájed an-Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét (j) a Karmelita kolostorban 2025. július 17-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Csicsmann László: világkereskedelmi jelentőségű volt a budapesti találkozó

Orbán Viktor miniszterelnök a minap hivatalában fogadta Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét, aki első alkalommal tett hivatalos látogatást Magyarországon. A két ország között 14 megállapodás született. Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére elemezte a helyzetet.

Az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt évtizedekben az olajbevételekből az egyik legnagyobb szuverén vagyonalapot hozta létre, ami befektetési lehetőségeket keres a világon, hasonlóképpen egyébként, mint a szomszédos országok, és ebből a szempontból Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy 14 megállapodást sikerült aláírni, amelyek Csicsmann László szerint igen előremutató témákról szólnak, mint például

  • a tenger alatti kábelek (adatforgalom)
  • a telekommunikáció
  • a védelmi ipar és
  • a mezőgazdaság, élelmiszeripar

területeit érintik, utóbbi témákban exportlehetőség sejlik fel (sajt, méz).

A két ország kereskedelmi forgalma – mint aláhúzta – az 500 millió dollárt is meghaladta már, tehát dinamikusan növekszik, ezért Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy az Ábrahám-egyezményekre építve a közel-keleti kapcsolatokat erősítsük.

„Az Egyesült Arab Emírségek 2020-ban írta alá a hivatalosan békeszerződésnek nevezett dokumentumot Izraellel, és a közel-keleti konfliktus ellenére sem szakította meg ezeket a kapcsolatokat. Ha a közel-keleti kérdések rendeződhetnek, Magyarország számára fontos pillér lehet az Emírségek és Izrael együttműködését gazdaságilag és politikailag kiaknázni” – ecsetelte a szakértő.

Magyarországnak kulcsszerepe van az Emírségek és az EU közti szabadkereskedelmi tárgyalási folyamatban, felidézte, épp a magyar EU-elnökség idején került sor az Európai Unió és az Öbölmenti Együttműködési Tanács hat állama közötti találkozóra.

„Brüsszel is felismerte azt, hogy a kapcsolatokat Európa versenyképessége miatt fel kell erősíteni, és itt külön Magyarországnak szerepe van abban, hogy az Emírségekkel elindulnak a szabadkereskedelmi tárgyalások. Eez minden szempontból gyümölcsöző Magyarországnak és az európai országoknak is” – mondta Csicsmann László.

Ezt a közeledést – mint hozzátette – még az Egyesült Államok is támogatja mint az úgynevezett India–Közel-Kelet–Európa konnektivitási folyosót. E mentén említette meg, hogy zajlanak az EU–India szabadkereskedelmi tárgyalások is, "ez lehetne az a konnektivitási útvonal, amely nemcsak az energia és azon belül a megújulók, hanem például a digitalizáció és egyéb technológiai területen is az unió és benne Magyarország számára is hatalmas lehetőséget jelentenének", de ehhez a közel-keleti konfliktusok nyugvópontra jutásának is el kellene jönnie.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×