Infostart.hu
eur:
387.75
usd:
329.32
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja Mohamed bin Zájed an-Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét (j) a Karmelita kolostorban 2025. július 17-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Csicsmann László: világkereskedelmi jelentőségű volt a budapesti találkozó

Orbán Viktor miniszterelnök a minap hivatalában fogadta Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét, aki első alkalommal tett hivatalos látogatást Magyarországon. A két ország között 14 megállapodás született. Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére elemezte a helyzetet.

Az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt évtizedekben az olajbevételekből az egyik legnagyobb szuverén vagyonalapot hozta létre, ami befektetési lehetőségeket keres a világon, hasonlóképpen egyébként, mint a szomszédos országok, és ebből a szempontból Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy 14 megállapodást sikerült aláírni, amelyek Csicsmann László szerint igen előremutató témákról szólnak, mint például

  • a tenger alatti kábelek (adatforgalom)
  • a telekommunikáció
  • a védelmi ipar és
  • a mezőgazdaság, élelmiszeripar

területeit érintik, utóbbi témákban exportlehetőség sejlik fel (sajt, méz).

A két ország kereskedelmi forgalma – mint aláhúzta – az 500 millió dollárt is meghaladta már, tehát dinamikusan növekszik, ezért Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy az Ábrahám-egyezményekre építve a közel-keleti kapcsolatokat erősítsük.

„Az Egyesült Arab Emírségek 2020-ban írta alá a hivatalosan békeszerződésnek nevezett dokumentumot Izraellel, és a közel-keleti konfliktus ellenére sem szakította meg ezeket a kapcsolatokat. Ha a közel-keleti kérdések rendeződhetnek, Magyarország számára fontos pillér lehet az Emírségek és Izrael együttműködését gazdaságilag és politikailag kiaknázni” – ecsetelte a szakértő.

Magyarországnak kulcsszerepe van az Emírségek és az EU közti szabadkereskedelmi tárgyalási folyamatban, felidézte, épp a magyar EU-elnökség idején került sor az Európai Unió és az Öbölmenti Együttműködési Tanács hat állama közötti találkozóra.

„Brüsszel is felismerte azt, hogy a kapcsolatokat Európa versenyképessége miatt fel kell erősíteni, és itt külön Magyarországnak szerepe van abban, hogy az Emírségekkel elindulnak a szabadkereskedelmi tárgyalások. Eez minden szempontból gyümölcsöző Magyarországnak és az európai országoknak is” – mondta Csicsmann László.

Ezt a közeledést – mint hozzátette – még az Egyesült Államok is támogatja mint az úgynevezett India–Közel-Kelet–Európa konnektivitási folyosót. E mentén említette meg, hogy zajlanak az EU–India szabadkereskedelmi tárgyalások is, "ez lehetne az a konnektivitási útvonal, amely nemcsak az energia és azon belül a megújulók, hanem például a digitalizáció és egyéb technológiai területen is az unió és benne Magyarország számára is hatalmas lehetőséget jelentenének", de ehhez a közel-keleti konfliktusok nyugvópontra jutásának is el kellene jönnie.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump már látja a békemegállapodást

Donald Trump már látja a békemegállapodást

Donald Trump szerint az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalások végső szakaszában járnak. Az amerikai elnök erről Volodimir Zelenszkij társaságában beszélt, amikor floridai rezindenciáján fogadta az ukrán államfőt vasárnap.
Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Oroszország szombat este újabb rakétatámadást indított Kijev és Ukrajna több régiója ellen, amely miatt az ukrán főváros egyes részein megszűnt az áram- és a távhőszolgáltatás. A támadás közvetlenül megelőzte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatását, ahol Donald Trump elnökkel folytat tárgyalásokat a 20 pontos béketerv véglegesítése érdekében. Az egyik legkritikusabb kérdése továbbra is az, hogy mely területeket adnák át Oroszországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×