Infostart.hu
eur:
361.09
usd:
310.17
bux:
0
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja Mohamed bin Zájed an-Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét (j) a Karmelita kolostorban 2025. július 17-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Csicsmann László: világkereskedelmi jelentőségű volt a budapesti találkozó

Orbán Viktor miniszterelnök a minap hivatalában fogadta Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét, aki első alkalommal tett hivatalos látogatást Magyarországon. A két ország között 14 megállapodás született. Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére elemezte a helyzetet.

Az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt évtizedekben az olajbevételekből az egyik legnagyobb szuverén vagyonalapot hozta létre, ami befektetési lehetőségeket keres a világon, hasonlóképpen egyébként, mint a szomszédos országok, és ebből a szempontból Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy 14 megállapodást sikerült aláírni, amelyek Csicsmann László szerint igen előremutató témákról szólnak, mint például

  • a tenger alatti kábelek (adatforgalom)
  • a telekommunikáció
  • a védelmi ipar és
  • a mezőgazdaság, élelmiszeripar

területeit érintik, utóbbi témákban exportlehetőség sejlik fel (sajt, méz).

A két ország kereskedelmi forgalma – mint aláhúzta – az 500 millió dollárt is meghaladta már, tehát dinamikusan növekszik, ezért Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy az Ábrahám-egyezményekre építve a közel-keleti kapcsolatokat erősítsük.

„Az Egyesült Arab Emírségek 2020-ban írta alá a hivatalosan békeszerződésnek nevezett dokumentumot Izraellel, és a közel-keleti konfliktus ellenére sem szakította meg ezeket a kapcsolatokat. Ha a közel-keleti kérdések rendeződhetnek, Magyarország számára fontos pillér lehet az Emírségek és Izrael együttműködését gazdaságilag és politikailag kiaknázni” – ecsetelte a szakértő.

Magyarországnak kulcsszerepe van az Emírségek és az EU közti szabadkereskedelmi tárgyalási folyamatban, felidézte, épp a magyar EU-elnökség idején került sor az Európai Unió és az Öbölmenti Együttműködési Tanács hat állama közötti találkozóra.

„Brüsszel is felismerte azt, hogy a kapcsolatokat Európa versenyképessége miatt fel kell erősíteni, és itt külön Magyarországnak szerepe van abban, hogy az Emírségekkel elindulnak a szabadkereskedelmi tárgyalások. Eez minden szempontból gyümölcsöző Magyarországnak és az európai országoknak is” – mondta Csicsmann László.

Ezt a közeledést – mint hozzátette – még az Egyesült Államok is támogatja mint az úgynevezett India–Közel-Kelet–Európa konnektivitási folyosót. E mentén említette meg, hogy zajlanak az EU–India szabadkereskedelmi tárgyalások is, "ez lehetne az a konnektivitási útvonal, amely nemcsak az energia és azon belül a megújulók, hanem például a digitalizáció és egyéb technológiai területen is az unió és benne Magyarország számára is hatalmas lehetőséget jelentenének", de ehhez a közel-keleti konfliktusok nyugvópontra jutásának is el kellene jönnie.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vissza a klubba? Vita robbant ki a vezetőváltásra készülő brit Munkáspártban

Vissza a klubba? Vita robbant ki a vezetőváltásra készülő brit Munkáspártban

Szappanoperába való civakodással folytatódik a brit Munkáspárt vezetőválasztási drámája, amely egyben meghatározza, ki lehet Keir Starmer utódja a kormány élén. Most az robbantotta fel a közéletet, hogy az egyik esélyes visszaléptetné az országot az Európai Unióba. Egyetlen választókerület eldöntheti a brit kormányfői poszt sorsát, ha változott az emberek véleménye az ügyben.

Újabb döntés: felfüggesztették az NKA vezérigazgatóját

A kifizetések felfüggesztése után gyorsan lépett a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Támadás indult Moszkva ellen, nukleáris hadgyakorlatoktól tart Kijev – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Számos épület megrongálódott és hárman megsebesültek mára virradóra, miután orosz támadás érte Harkiv városát. Ukrajna feltehetőleg az orosz fővárost, a Rosztovi területet és a Moszkvától északkeletre fekvő Jaroszlavlt támadta. Tegnapi esti beszédében Volodimir Zelenszkij elmondta, Ukrajna nagy hatótávolságú légicsapásai következtében 10%-kal csökkent Moszkva olajfinomító kapacitása az elmúlt hónapokban. "Fontos megjegyezni azt is, hogy az orosz olajtársaságok kénytelenek bezárni olajkutaikat"- tette hozzá az ukrán elnök. Közben az ukrán külügyminisztérium példa nélküli kihívásnak nevezte, hogy Oroszország Belaruszban állomásoztat taktikai atomfegyvereket, illetve hogy a két rezsim közös nukleáris gyakorlatokat tart, ezért határozott választ kért Ukrajna nemzetközi partnereitől. "Fehéroroszország militarizálása nemcsak aláássa a nemzetközi jogba vetett bizalmat, hanem Minszket is szilárdan bűnrészessé teszi az orosz nukleáris zsarolásban" - szögezte le Kijev. Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Kínába utazik kétnapos látogatásra, miután múlt héten amerikai kollégája, Donald Trump járt Pekingben. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×