Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja Mohamed bin Zájed an-Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét (j) a Karmelita kolostorban 2025. július 17-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Csicsmann László: világkereskedelmi jelentőségű volt a budapesti találkozó

Orbán Viktor miniszterelnök a minap hivatalában fogadta Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét, aki első alkalommal tett hivatalos látogatást Magyarországon. A két ország között 14 megállapodás született. Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére elemezte a helyzetet.

Az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt évtizedekben az olajbevételekből az egyik legnagyobb szuverén vagyonalapot hozta létre, ami befektetési lehetőségeket keres a világon, hasonlóképpen egyébként, mint a szomszédos országok, és ebből a szempontból Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy 14 megállapodást sikerült aláírni, amelyek Csicsmann László szerint igen előremutató témákról szólnak, mint például

  • a tenger alatti kábelek (adatforgalom)
  • a telekommunikáció
  • a védelmi ipar és
  • a mezőgazdaság, élelmiszeripar

területeit érintik, utóbbi témákban exportlehetőség sejlik fel (sajt, méz).

A két ország kereskedelmi forgalma – mint aláhúzta – az 500 millió dollárt is meghaladta már, tehát dinamikusan növekszik, ezért Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy az Ábrahám-egyezményekre építve a közel-keleti kapcsolatokat erősítsük.

„Az Egyesült Arab Emírségek 2020-ban írta alá a hivatalosan békeszerződésnek nevezett dokumentumot Izraellel, és a közel-keleti konfliktus ellenére sem szakította meg ezeket a kapcsolatokat. Ha a közel-keleti kérdések rendeződhetnek, Magyarország számára fontos pillér lehet az Emírségek és Izrael együttműködését gazdaságilag és politikailag kiaknázni” – ecsetelte a szakértő.

Magyarországnak kulcsszerepe van az Emírségek és az EU közti szabadkereskedelmi tárgyalási folyamatban, felidézte, épp a magyar EU-elnökség idején került sor az Európai Unió és az Öbölmenti Együttműködési Tanács hat állama közötti találkozóra.

„Brüsszel is felismerte azt, hogy a kapcsolatokat Európa versenyképessége miatt fel kell erősíteni, és itt külön Magyarországnak szerepe van abban, hogy az Emírségekkel elindulnak a szabadkereskedelmi tárgyalások. Eez minden szempontból gyümölcsöző Magyarországnak és az európai országoknak is” – mondta Csicsmann László.

Ezt a közeledést – mint hozzátette – még az Egyesült Államok is támogatja mint az úgynevezett India–Közel-Kelet–Európa konnektivitási folyosót. E mentén említette meg, hogy zajlanak az EU–India szabadkereskedelmi tárgyalások is, "ez lehetne az a konnektivitási útvonal, amely nemcsak az energia és azon belül a megújulók, hanem például a digitalizáció és egyéb technológiai területen is az unió és benne Magyarország számára is hatalmas lehetőséget jelentenének", de ehhez a közel-keleti konfliktusok nyugvópontra jutásának is el kellene jönnie.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×