Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Budapest, 2025. május 20.Képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén az Alkotmánybíróság új tagjairól tartott titkos szavazás előtt 2025. május 20-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Megbecsülte a Mandiner, hogyan alakulna most egy országgyűlési választás

A lap a 2024. június 9-e óta megtartott időközi parlamenti és önkormányzati választások eredményeit vette alapul, a becslés szerint a kormánypártok stabil többséget szereznének.

Az időközi választások és a rendelkezésre álló adatok alapján a Mandiner becslést végzett, hogyan is nézne ki az ország politikai térképe egy parlamenti választás esetén - írja a lap. Hozzáteszik, azért nem közvélemény-kutatásokhoz fordultak, mert nem kívánnak állást foglalni az azokról szóló vitákban, így a legegyszerűbb, ha a tényszerű választási eredmények alapján számolnak.

2025-ből két időközi parlamenti választás eredményei állnak rendelkezésre: Újpest-Angyalföldön és a Tolna megyei kettes választókerületben kellett új képviselőt választani. 2025. januárjában a Tolna megyei választáson Csibi Krisztina, a Fidesz-KDNP jelöltje fölényesen győzött, míg márciusban Újpesten választási csalásért jogerősen elítélt Varju László, a DK jelöltje nyert simán.

A két voksolás érdekessége, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága növekedett a 2024-es EP-voksoláshoz képest az adott körzetekben.

Arra egyik politikai blokk sem volt képes, hogy a másiktól elhódítson körzetet – írják. Tolna vármegyében Potápi Árpád úgy ért el 62,44 százalékot 2022-ben, hogy a Fidesz-KDNP eredménye országosan 54,13 százalék volt (az egyesült baloldalé mindössze 34,44 százalék). Vagyis Potápi Árpád nagyjából 15 százalékkal (8 százalékponttal) kapott több szavazatot, mint a Fidesz országos átlaga. A lap megemlíti, hogy ebben a körzetben a 2024-es európai parlamenti a Fidesz-KDNP listája 55 százalék alatt szerepelt, és ahhoz képest januárban közel 20 százalékkal jobban szerepelt a kormánypártok jelöltje.

Újpest-Angyalföldön az EP-választáson a Fidesz-KDNP listája 31 százalékot szerzett, míg márciusban a kormánypártok jelöltje több mint 34 százalékot. Ez nagyjából 10 százalékos erősödés volt a Fidesz esetében a 2024-es eredményhez képest.

Az időközi önkormányzati választásokon a lap szerint kicsit más a helyzet, összességében a kormánypártok támogatottsága 41,97 százalékról 38,84 százalékra csökkent. Megjegyzik, ezek jórészt inkább az ellenzéki által 2024. júniusában megnyert körzetekben volt választás. Ráadásul

olyan körzetekben volt voksolás, ahol a kormánypártok a 2024-es önkormányzati választáson rosszabbul szerepeltek, mint az országos átlaguk.

A lap szerint a csökkenés annak is köszönhető, hogy ezek a voksolások kisebb téttel bírtak a kormánypártok számára, de a kormánypártok így is mindenkit megelőztek. Összességében 7,5 százalékkal csökkent a Fidesz támogatottsága a 2024-es önkormányzati választáshoz képest.

Az időközi parlamenti és önkormányzati választásokon a Fidesz eredményeit összevonva a lap arra az eredményre jutott, hogy 7,5 százalékot erősödött a támogatottsága 2024-hez képest. Akkor a Fidesz 44,87 százalékot ért el az EP-listán, de az önkormányzati választáson a megyei listákon ennél jobb eredményt ért el. Így a nagyobbik kormánypárt támogatottságát országosan 47-49 százalékosra vette a lap az időközi választások alapján.

Mindezek alapján a Mandiner mandátumbecslése szerint a Fidesz 109, a Tisza 89, míg a német nemzetiség egy főt delegálna az Országgyűlésbe.

A Fidesz 63, a Tisza pedig 43 egyéni körzetet nyerne. Listán a Fidesz 46 és a Tisza is 46 mandátumot szerezne. Ennek oka, hogy becslésünk alapján a Tisza a 43 egyéni győzelme közül több óriási fölénnyel alakulna ki, ezzel szemben a lap a Fidesz sikereit szűkebbre becsülte, és így a Tisza jutna extra győzteskompenzációhoz.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×