2025. március 25-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma igazolta a ragadós száj- és körömfájás jelenlétét a levéli Nyugati Kapu TKSZSZ tejelő szarvasmarha-állományában. A betegség megfékezése érdekében összesen háromezer szarvasmarhát kellett sürgősen leölni, amelyeket Hegyeshalom külterületén, Csemeztanya mellett földeltek el. A gyors intézkedés nem tette lehetővé az elföldelés előtt a lehetséges hatásokra vonatkozó vizsgálatok elvégzését. A három érintett önkormányzat – Hegyeshalom, Levél, Mosonszolnok – azonban fontosnak érezte az elföldelés felszín alatti vízkészletre gyakorolt lehetséges hatásainak megismerését a lakosság tájékoztatása és a szükséges intézkedések meghozatala érdekében.

A hegyeshalmi, a levéli és mosonszolnoki önkormányzat a Nonza GeoInfo Kft.-t részletes hidrogeológiai hatástanulmány elkészítésével bízta meg. A szakértők helyszíni vizsgálatok és adatgyűjtés után számítógépes modelleket használtak annak meghatározására, hogy merre és milyen gyorsan terjedhet a szennyeződés a talajvízben, mely területek kerülhetnek veszélybe, milyen intézkedések szükségesek a lakosság védelmében, hogyan alakul a helyzet hosszú távon – írja a kisalfold.hu.

A jelentés szernt az elföldelésnek nincs hatása Hegyeshalomra – leszámítva az elföldeléssel érintett ingatlant – Levélre és Mosonszolnok belterületére, és a szennyeződés terjedése az Irén-majort is éppen elkerüli.

A tetemekből felszabaduló szennyezőanyagok terjedésére részletes modellszámítások történtek. A tanulmány szerint szennyeződés dél-délkelet felé, Mosonszolnok külterülete irányába terjed. A szennyeződési csóva keskeny (szélessége maximum 500 méter), a térség jó vízvezető kavicsos talaja miatt a sebessége gyors, a szennyeződés a legrosszabb esetben tíz év alatt három kilométer távolságig juthat el, és legfeljebb 137 hektár területet érinthet (főként mezőgazdasági területek, kisebb részben külterületi utak).

A vizsgálati jelentés szerint a szennyeződés mértéke idővel csökkenni fog, a folyamatos csapadékbeszivárgás fokozatosan hígítja majd a szennyeződést, és a természetes biológiai folyamatok is segítik a lebontását.

A vízügyi igazgatóság a területen jelenleg négy monitoring kutat üzemeltet, melyből folyamatos vízminőség-vizsgálatokat végeznek a szennyeződés terjedésének nyomonkövetésére. A későbbiekben a területen újabb monitoringkutak fúrása is várható, ez nem önkormányzati, hanem állami feladat. Az elkészült szakértői dokumentációban javaslatot is tettek a monitoringrendszer későbbi bővítésére.