Az elmúlt hetekben idehaza is jelentősen megnőtt a szabadtéri tűzesetek száma, amelyek komoly környezeti gondokat okozhatnak. Pusztul miattuk a növény- és állatvilág, romlik a levegő minősége és akár milliós károk is keletkezhetnek a mezőgazdaságban. A lángok számos esetben lakóépületeket, mezőgazdasági vagy ipari létesítményeket is veszélyeztetnek.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban elmondta: Magyarországon egyáltalán nem jellemzőek a dél-európai országokban előforduló hatalmas kiterjedésű, kontrollálhatatlan erdőtüzek. Kiemelte, hogy a Mediterráneumban más az éghajlat és a domborzat, más a növényzet összetétele is. A hazai erdőkben inkább felszíni tüzek alakulnak ki. Ilyenkor általában az erdő talaján lévő avar és egyéb száraz növények, kisebb cserjék kapnak lángra.

Mukics Dániel hozzátette: ha a tűz már a fák lombját is érinti, azt koronatűznek nevezzük, de ilyen esetek nem sűrűn fordulnak elő Magyarországon, évente maximum 10-15. Ha ki is alakul koronatűz idehaza, csak nagyon kicsi, egy-két hektáros területre korlátozódik, jellemzően az alföldi fenyvesekre vagy borókásokra.

Ettől függetlenül sajnos gyakran vannak másféle szabadtéri tüzek, erdőtüzek Magyarországon, idén már mintegy 6100 ilyen esethez riasztották a tűzoltókat. Ezekben a tüzekben péntekig 36-an sérültek meg,

a leégett terület mérete pedig 57 millió négyzetméter.

A tűzoltó alezredes közölte: csak csütörtökön 120 szabadban keletkezett tűzhöz kellett kimenniük a tűzoltóknak, amelyek között 50 hektáros területeket érintő tüzek is voltak.

A szabadtéri tüzek óriási kihívás elé állítják a tűzoltókat, hiszen az erdőkben, a réteken, a mezőgazdasági táblákon nincsenek tűzcsapok, nincsen kiépített oltóvízhálózat. A tűzoltóknak ezért magukkal kell vinniük az oltáshoz szükséges vizet. Ezeket a helyszíneket külön vízszállító autókkal közelítik meg. Mukics Dániel megjegyezte: a tűz közelében 100 Celsius-foknál is magasabb a hőmérséklet. „Ha mi a kánikulában otthon, a nappaliban ülve panaszkodunk a nagy melegre, akkor képzeljük el, hogy a tűzoltóknak milyen melegük lehet, miközben a lángok közvetlen közelében sokszor órákon át kőkemény fizikai munkát végeznek nehéz bevetési védőruhában. Oltják a mezőt, az erdőt vagy az égő termést is” – magyarázta.

Mukics Dániel figyelmeztetett: a szabadtéri tüzek természeti értékeket is megsemmisíthetnek, óriási károk keletkezhetnek az agráriumban, sőt a tűz gyakran az épített környezetre is átterjed. Megelőzésük érdekében sokat tehetnek a civilek is, ezért

a katasztrófavédelem mindenkit arra kér, hogy amíg száraz és meleg idő van, addig ne gyújtson senki sehol tüzet a szabadban.

Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg országszerte tűzgyújtási tilalom van érvényben, amit sokan összetévesztenek a kerti égetés tilalmával.

A tűzgyújtási tilalom azt jelenti, hogy az erdőkben és 200 méteres körzetükben tilos tüzet gyújtani, és ez igaz a kijelölt tűzrakóhelyekre is. Ettől függetlenül a saját kertünkben el lehet égetni a már nem hasznos növényzetet vagy gazt. Ugyanakkor Mukics Dániel azt tanácsolja, hogy ha a kertünkben égetünk valamit, akkor egy pillanatra se hagyjuk őrizetlenül a tüzet.

Bár Magyarországon sok önkormányzat engedélyezi a kerti zöldhulladék elégetését, a katasztrófavédelem mégis arra kéri a lakosságot, hogy amíg nagy forróság van, ne tegyünk így. Mukics Dániel azt kéri a kirándulóktól, autósoktól, hogy ne dobjanak el parázsló cigarettacsikket és ne szemeteljenek, mert

a fém- és üveghulladék vagy akár egy PET-palack is képes úgy összegyűjteni a nap sugarait, mint egy nagyító, és akkor bármikor bárhol lángra kaphat a közelben lévő növényzet.

„Füves területen parkolva pedig semmi esetre se járassuk az autó motorját, mert a kipufogógáz hőjétől szintén meggyulladhat a növényzet” – figyelmeztetett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.