Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke beszédet mond az NMHH és a győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke által szervezett, a távközlés világnapjához kapcsolódó konferencián Győrben, a Széchenyi István Egyetemen 2022. május 19-én. Koltay András elmondta, hogy Magyarország élen jár az új európai uniós hírközlési kódex implementálásában, a maga teljességében a kódex idehaza az elsők között lett átültetve a gyakorlatba.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Koltay András: egyelőre globálisan nem sikerül hatékonyan védeni az embereket az internetes platformokkal szemben

Negyedik alkalommal szervezett az internetes platformok és a közösségi média társadalomformáló hatásáról, valamint szabályozásáról nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A múlt heti eszmecserén megvitatták a platformokkal kapcsolatos amerikai bírósági döntéseknek, illetve az unió digitális szolgáltatásokról szóló rendeletének hatásait. Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, a konferencia főszervezője az Inforádióban hangsúlyozta: a jelenlegi uniós szabályozás lehetőséget ad a szólásszabadság csorbítására.

Tavaly óta alkalmazhatóvá vált az Európai Unió rendelete az online platformokkal kapcsolatban, a tengerentúlon pedig a legfelsőbb bíróság az Egyesült Államokban több fontos döntést hozott a platformok ügyében. Az európai szabályozás megkísérel adni egyfajta védelmet a felhasználóknak a platformok és a közösségi médiával szemben, amikor azok korlátozzák, moderálják a megszólalásukat, vagy akár felfüggeszti a fiókjukat.

"Egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy

ez a védelem nem kifejezetten hatékony,

vagyis miközben ott van a rendeletben az e célt szolgáló szabályozás, valójában a szólásszabadság nincsen jobb helyzetben Európában a platformokon. Az Egyesült Államokban pedig a legfelsőbb bíróság gyakorlatilag elzárta annak útját, hogy a platformokat szabályozni lehessen, még annyira sem lehet, mint amennyire Európában tesszük" – mondta az InfoRádióban Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Médiatanács elnöke.

A helyzet szerinte azért nehéz, mert két szemben álló érdek ütközik egymással. Az egyik az, hogy a platformokon biztonságos, jogszerű, másoknak kárt nem okozó, mások számára nem veszélyes tartalmakkal találkozzunk, és a szabályozás ennek kezelését a platformoktól várja. Az érem másik oldala pedig az, hogy minden felhasználó értelemszerűen nyilvánosan beszél, kisebb vagy nagyobb nyilvánosság előtt, és alkotmányos joga van arra, hogy a véleményét elmondja. Márpedig

a szabadság megélése a beszélő irányából, illetve a biztonság igénye a többi felhasználó irányából értelemszerűen ütközni tud egymással.

Úgy látja, ebben valamiféle egyensúlyt kellene teremteni, amire viszont a szabályozás nem képes. Ráadásul az Európai Bizottságnak is az az elvárása a platformok felé, hogy inkább a biztonságot helyezzék előtérbe, védjék meg a felhasználókat a veszélyes tartalmaktól, ez pedig a szólásszabadság rovására megy, ami Koltay András véleménye szerint nem helyes megközelítés.

A konferencia nemzetközi szakértői, előadói témaként felhozták többek között

  • az adatvédelem,
  • az úgynevezett Brüsszel-hatás (vagyis hogy az uniós szabályozás tud-e globális szinten érvényesülni), valamint
  • a mesterséges intelligencia problémáját (mit lehet kezdeni azzal a helyzettel, hogy a platform döntéseit legtöbb esetben nem is emberek, hanem az MI által működtetett algoritmusok hozzák meg).

"Nincs csodaszer, egy ilyen konferencia végén nem egy világos elgondolással állunk fel az asztaltól arról, hogy mit és hogyan kéne csinálni. A problémákat mindenki érzékeli, és apróságokban lehet elképzelni, remélni valamiféle változást" – fogalmazott Koltay András. Hozzátette: az unió rendelete még mindig újnak számít, és az is biztos, hogy a következő években érdemi változás nem lesz benne. A meglévő szabályozást kell megpróbálni tartalommal megtölteni, mert ez egyelőre csak kevéssé sikerült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×