A folyósítás szünetelhet például, ha a jogosult huzamosabb ideig külföldre utazik (EU/EGT-n kívül), ha a gyermek igazolatlanul hiányzik az óvodából vagy iskolából, ha a 18 év feletti gyermek rendszeres jövedelemmel rendelkezik (bizonyos kivételekkel), vagy ha a gyermeket szándékos bűncselekmény miatt ítélték el.

A családi pótlékkal való visszaélés büntethető

Nem arról van szó, hogy "elveszik" a családi pótlékot, hanem arról, hogy a jogosultság megszűnése esetén a támogatás nem jár tovább. Ha valaki ennek ellenére jogosulatlanul veszi fel az ellátást, azt vissza kell fizetnie. Súlyosabb esetekben, ha valaki szándékosan téveszt meg egy hatóságot valótlan adatok megadásával vagy fontos információk elhallgatásával, és ezzel kárt okoz az államnak, az csalásnak minősülhet. A Büntető Törvénykönyv szerint ez akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ugyanakkor, ha a károkozó a vádemelés előtt megtéríti a kárt, enyhébb büntetésre számíthat.

Milyen változásokat kell bejelenteni?

A jogosultnak 15 napon belül írásban kell jeleznie a Magyar Államkincstár felé, ha például a gyermek kikerül a háztartásából, megszűnik a tartós betegsége, 18 év feletti gyermekként rendszeres jövedelme lesz, a jogosult külföldre költözik, mondjuk az EU-ban vagy EGT-tagállamban munkát vállal vagy vállalkozni kezd.

Megváltozik a családi állapota, neve, lakcíme vagy bankszámlaszáma.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása komoly következményekkel járhat, ezért fontos, hogy a jogosultak tisztában legyenek a szabályokkal és a bejelentendő változásokkal.