A fal építése mintegy félmilliárd forintba kerül, a teljes kármentesítésre fordított összeg pedig a milliárdos nagyságrendet is meghaladhatja - közölték.

A Mol tavaly októberben észlelt repedést a Százhalombattát Péccsel összekötő vezetékén Gárdony zártkerti részén.

Az izolációs fal építése során a szakemberek 1,3 méter átmérőjű, körülbelül 27 méter mély, egymással átfedésben lévő furatokat készítenek, a furatban a fellazított talajt vízzel kevert cement, bentonit zaggyal töltik ki. Ez az anyag vízzáró réteget alkot, gátolva a szennyezés esetleges továbbterjedését – ismertették.

A falra azért van szükség, mert a talajba jutott üzemanyag egy 15-17 méter mélyen fekvő agyagos rétegen terül szét, amelynek enyhe lejtése miatt a szennyezés lassú, de folyamatos mozgása a jövőben nem kizárható. A legmegbízhatóbb megoldás egy folyadékzáró izolációs fal, amely az üzemanyag és a felszín alatti víz áramlási irányát egyaránt figyelembe veszi – fejtette ki a közleményben Tamás Csaba, a kivitelezést végző Békés Drén cégvezetője.

A szennyezés egy 30-40 méter sugarú kört érint és nem terjedt tovább. A technológia használatának az a célja, hogy ez hosszú távon is biztosított legyen. A Mol az elmúlt hónapokban egy automatizált rendszert állított üzembe a talajba került üzemanyag eltávolítására.

A közlemény idézi Kozma Szabolcsot, a Mol Magyarország logisztikai vezetőjét, aki kiemelte: az izolációs fallal megakadályozható, hogy a szennyezés átterjedjen a város más területeire vagy a Velencei-tó vízgyűjtőjére.

A fal kiépítése körülbelül egy hónapig tart, az előkészítő munkálatokkal és a helyreállítással együtt pedig összesen mintegy 2,5 hónapot vesz igénybe. A résfal kialakítását követően a Mol teljes körű helyreállítást és kártalanítást végez.

A közleményben a vállalat felidézte, hogy az eset óta folyamatosan dolgoznak a szennyezés felszámolásán, valamint a terület helyreállításán. Mintegy 1614 tonna szennyezett földet elszállítottak, majd megkezdődött a szennyezés felmérése. Ennek során kutatófúrásokat mélyítettek és ezeket a lefúrt kutakat úgy alakították ki, hogy amennyiben abban találnak gázolaj-, illetve benzinszennyeződést, azt ki tudják onnan termelni. Jelenleg 30, üzemanyag eltávolítására szolgáló kút üzemel a területen, amelyekkel kezdetben naponta 500-600, majd az automatizált, telepített szivattyúkkal működő rendszer üzembe állítását követően már napi 700-1300 liter üzemanyagot távolítanak el a talajból. Eddig összesen közel 100 köbméter üzemanyagot sikerült kitermelni.

A felszín alatti közeg szennyezettségének nyomon követésére további monitoring kutakat alakítottak ki, jelenleg mintegy 35-40 figyelő kút található a területen. A Mol rendszeresen egyeztet az illetékes hatóságokkal, az önkormányzattal és tájékoztatja a lakosságot is – írta közleményében a vállalat.