A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság jogerős végzésével megváltoztatta az első fokon eljáró büntetés-végrehajtási bíró döntését, és úgy határozott, hogy a lúgos orvosként ismertté vált személy feltételes szabadságra bocsátásának jelenleg nincs helye. Az első fokon eljáró bíró helytállóan állapította meg, hogy a feltételes szabadságra bocsátás objektív feltétele megvalósult, tévedett azonban, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a feltételes szabadságra bocsátás valamennyi törvényi feltétele fennáll – közölte a törvényszék.

A „lúgos orvosra” 2018-ban a Kúria harmadfokon 11 év szabadságvesztést szabott ki jogerősen életveszélyt okozó testi sértés és más bűncselekmények miatt, valamint örökre eltiltotta hivatása gyakorlásától. Az eljárás adatai szerint a vádbeli cselekmény idején kórházigazgatóként dolgozó férfi 2013-ban volt szeretőjének lakására ment, megkötözte a nőt, altatót, nyugtatót adott be neki, majd levetkőztette, és maró anyagot öntött az altestére, ami másod- és harmadfokú égési sérüléseket, életveszélyt okozott. A sérülések több korrekciós műtét után is maradandóak.

A döntés nyomán Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az InfoRádióban ismertette, hogy a végrehajtandó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságról akkor dönthet a bíróság, ha ezt a kedvezményt a jogerős ítéletben nem zárták ki. A feltételes szabadságról a büntetés háromnegyede, kétharmada vagy speciális esetben akár a fele után is dönthet a büntetés-végrehajtási bíró.

"A büntetés végrehajtását megszakítja ez az intézmény, szabadlábra kerül az illető, és a próbaidő alatt folyik tovább a büntetés, ami azt jelenti, hogy bizonyos szabályoknak eleget kell tenni, és ha eredményes a próbaidő, nem követ el újabb bűncselekményt az elítélt, nem merül fel olyan ok, ami miatt a feltételes szabadságot meg kell szüntetni, akkor a hátralévő rész szabadlábon eltelik, és az utolsó nappal kitöltöttnek kell tekinteni ezt a büntetést" – magyarázat a szóvivő.

A lúgos orvos esetében is ez történt, hogy a bíróság meghatározta, hogy mely időtartam után bocsátható feltételes szabadságra legkorábban, ez az idő már letelt, ráadásul egy évvel ezelőtt. Már akkor megvizsgálta a bíró, hogy fennállnak-e a feltételei, de akkor még úgy döntött, hogy folytatnia kell az elítéltnek a büntetése letöltését. Most ismét elé került az ügy, és ezúttal úgy ítélte meg az iratok alapján, hogy már meg lehet próbálni az elítéltet visszahelyezni a társadalomba. A döntéssel szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, és a Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa az összes iratanyag tanulmányozását követően úgy döntött, hogy megváltoztatja a büntetés-végrehajtási bírói döntést.

"Nem csak azt kell figyelembe venni, hogy az elítélt milyen magatartást tanúsít a büntetés-végrehajtási intézetben, hanem azt is vizsgálni kell mélyrehatóan, hogy jövőben várható-e tőle, hogy távol tartja magát bármilyen jellegű bűncselekmény elkövetésétől. A másodfokú bíróság nem volt meggyőződve, hogy ez az ő esetében már valószínűsíthető lenne, ezért változtatta meg a döntést" – indokolt Szabó József Tamás, de azt is hozzátette, hogy a mérlegelésnél azt is figyelembe kell venni, hogy az illető milyen bűncselekményt követett el, hogyan hajtotta végre, történt-e jóvátétel.

A lúgos orvosnak még több mint két év nyolc hónap van hátra a 11 éves büntetéséből, és a szóvivő szerint a háromfős bíró tanács úgy ítélte meg, hogy még nem töltött elegendő időt a fegyintézetben ahhoz, hogy a büntetés a valóságos célját elérje.