Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint kérdőíves felmérések és interjúk alapján azt vizsgálták, hogy a 13-25 éves fiatalokat mennyire befolyásolhatják a TikTok-tartalmak, mennyiben képesek a kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére a közösségi médiában.

A megkérdezett fiatalok többsége a YouTube közösségi platform használatát tartja a leginkább elengedhetetlennek.

Az NMHH onlineplatformok.hu honlapján közzétett kutatás alapján megállapították, hogy a válaszadók körében a YouTube-függés csaknem kétszer olyan erős, mint a Facebook-függés, míg a TikTokot viszonylag kevesen tartották nélkülözhetetlennek. Ennek ellenére a közösségimédia-platformok közül általánosságban ez utóbbi közösségi oldal veszi el a legtöbb időt a válaszadók mindennapjaiból, és a legtöbbjük egy nap két óránál hosszabb időt is eltölt rajta.

A tanulmány szerint kétszer annyi nő használja a TikTokot, és másfélszer annyi nő napi két óránál többet, mint amennyi férfi.

A kutatás vizsgálta a fiatalok álhírfelismerési képességét: a legtöbb válaszadó önbevallása szerint úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy a teljes történetet elolvassa, és más forrásban is utánanéz az abban szereplő információnak.

A résztvevőknek konkrét, a TikTokon terjedő, valós vagy hamis információkat tartalmazó videókról kellett megállapítaniuk, hogy azok manipuláltak vagy valósak. A kutatás során nem vált egyértelművé, hogy a fiatalok a politikai vagy a tudományos tematikájú hamis videókat ismerik-e fel könnyebben, ami azt sugallja, hogy a videók valóságtartalmának megítélésében más tényezők is szerepet játszanak: például a posztoló profiljának ismertsége, hitelessége, valamint a fiatalok előzetes ismeretei és tapasztalatai a bemutatott konkrét téma kapcsán.

Egy politikusról szóló hamis videó esetén például fontos, mennyire ismerik a válaszadók az adott politikust és szokásait, nézeteit, míg a tudományos érdekességeket bemutató videóknál meghatározó lehet például, hogy mennyire vannak tisztában a fizika törvényeivel - írták.

A kutatás eredményei szerint a fiatalok álhírfelismerési képessége összefügg szüleik iskolai végzettségével is:

általánosságban minél magasabb volt a gondviselők iskolázottsága, a vizsgált fiatalok annál jobban felismerték az álhíreket, és annál hatékonyabban ellenőrizték az információkat.

A tanulmány arra is rávilágított, hogy általánosságban minél gyakrabban tiktokozott egy válaszadó, annál kevésbé volt képes felismerni az álhíreket és kiszűrni a valótlan információkat.

A TikTokon megjelenő, vásárlásra ösztönző tartalmak kapcsán a válaszadók több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy nem vásárolt terméket ezek hatására, vagyis a fiatalok jelentős része nem érzi magát közvetlenül kitettnek ezen marketingcélú tartalmaknak. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a megkérdezett fiatalok túlnyomó részének feltételezhetően nincs saját jövedelme, amelyet szabadon elkölthetne - fűzték hozzá.

Úgy fogalmaztak, hogy a TikTok megítélése többdimenziós és ellentmondásos: a kutatás során készített interjúk alapján népszerű a fiatalok körében, mert egyszerűen böngészhetnek rajta rövid, gyorsan fogyasztható videókat, sokan közülük ugyanakkor

aggodalmukat fejezték ki a platform okozta függőség, figyelemzavar és időveszteség, a nem mindig megbízható információk, valamint a túlzott ingeráradat miatt.

A tanulmány eredményei is rámutatnak a médiaműveltség és a kritikai gondolkodás fejlesztésének jelentőségére, valamint arra, mennyire fontos a fiatalokat időben megismertetni a közösségi média működésével és felvértezni a megfelelő digitális készségekkel, például a valótlan tartalmak kiszűrése érdekében.

Ebben a jó szülői mintaadáson túl a közoktatásnak is fontos szerepe lehet, az NMHH ezért rendszeresen szervez a témában workshopokat és képzéseket, szülőknek és tanároknak egyaránt - áll a közleményben.

A kutatásról további információk: https://onlineplatformok.hu/cikk/a-fiatalok-mediatudatossaga-a-tiktok-videok-tukreben.