A Magyar Máltai Szeretetszolgálat hivatalosan 1989 februárjában kezdte meg működését, fél évvel később pedig már keletnémet menekültek tízezreinek nyújtottak segítséget Budapesten – idézte fel Romhányi Tamás, a szervezet kommunikációs vezetője az InfoRádióban.

"A zugligeti templomban augusztus 13-án este tartott szentmisén a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete várta a mise után Kozma Imre atyát, és a segítségét kérte a Budapesten sok ezer számra tartózkodó – olyan sokan voltak, hogy miattuk a nyugatnémet nagykövetséget akkor már be is kellett zárni –, hazájukba visszatérni nem akaró keletnémet állampolgárok számára. Imre atya igent mondott. A németországi máltai szervezet, elsősorban a müncheni központ, aznap éjjel útnak indította a tábori felszerelésekkel megrakott kamionjait: hatalmas tábori ágyakat, felszereléseket hoztak a zugligeti templomkerthez, és augusztus 14-én felállították az első kilencven sátrat, a keletnémet menekültek pedig birtokba vették a tábort. Azóta ezt a napot a befogadás napjának nevezzük Magyarországon.

Ez az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakciója volt, 48 600 keletnémet menekült kért segítséget

a novemberig tartó időszakban, amikor is a határok közben megnyíltak, a berlini falat elkezdték bontani, a vasfüggönyt átvágták a közbeeső időszakban. November közepéig tartott, amíg a keletnémet menekültek elhagyták Magyarországot – sorolta Romhányi Tamás.

A szeretetszolgálat ezután több száz, a romániai forradalom elől érkező erdélyi családról gondoskodott, a délszláv háború kitörése után pedig ötezer vajdasági, szerbiai és horvátországi menekültet szállított Magyarországra és fogadott be a háború végéig.

Mint a kommunikációs vezető elmondta, a befogadás a mai napig része a Máltai Szeretetszolgálat küldetésének, állandó feladatot ró rájuk.

"Gyakorlatilag ezerszámra vannak az ellátásunkban ma is menekültek, elsősorban az ukrajnai háború elől menekült emberek, akiknek vagy már nincs hova visszamenni, vagy úgy alakult az életük, hogy tartósan Magyarországon képzelik el a jövőjüket vagy a családjuk jövőjét. De vannak nálunk venezuelai menekültek, vannak pakisztáni üldözött keresztények, illetve Hegyi-Karabahból érkezett örmény menekültek is" – sorolta.

A szeretetszolgálat egyéves integrációs programjában vesznek részt a hosszú távon náluk maradó emberek, ez idő alatt gondoskodnak a lakhatásukról és a szükségleteikről. Munkatársaik magyar nyelvre tanítják őket, segítenek a beiskolázásban, a munkahelykeresésben, az iratok, diplomák, oklevelek honosításában, tehát mindenben, ami ahhoz kell, hogy Magyarországon gyökeret tudjanak ereszteni.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat célja, hogy a most még segítségre szoruló emberek önmagukról gondoskodni képes polgárként illeszkedjenek be a magyar társadalomba.

(A nyitóképen: Emléktábla koszorúzása a zugligeti Szent Család templombejáratánál, a keletnémet menekültek megsegítésének 25 éves emlékmiséje után.)