Infostart.hu
eur:
377.36
usd:
316.71
bux:
130346.81
2026. február 10. kedd Elvira
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) előadást tart a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2024. július 27-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (takarásban).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Amerikai típusú nagy stratégia és útkeresés – elemzők Orbán Viktor beszédéről

Boros Bánk Levente (Nézőpont) és Horn Gábor (Republikon) elemezte az InfoRádióban a miniszterelnök szombati, Tusnádfürdőn elmondott beszédét. Előbbi szerint amerikai hagyomány úgynevezett nagy stratégiát alkotni, utóbbi viszont arra utalt, hogy a kormányfő durva tévedésben van.

Szombaton immár 33. alkalommal szólt a táborlakókhoz Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója az InfoRádióban elmondta, minden tusnádfürdői beszéd más, de az közös bennük, hogy inkább mélyebb összefüggései vannak, mintsem egyszerűen belpolitikaiak.

"Olyan stratégiát hirdetett meg, amely a modern politikai gondolkodásban és a kormányzásban sem volt jelen eddig. A nagy stratégia megadásának az Egyesült Államokban van hagyománya, kormányokon és pártokon átívelően, középtávon meghatározva egy ország külpolitikai és politikai irányát. Ez az, amit meghirdetett most Orbán Viktor" – szögezte le.

A stratégia lényegében szerinte egy doktrína: a magyar nemzetet hogyan kell úgy elhelyezni a világpolitikában, hogy közép- és aztán hosszú távon is sikeres legyen. Összességében azonban a miniszterelnök szerinte politikailag nem mondott újat, "nagy változás nem történt az elmúlt egy évben".

"Még nem látjuk, az amerikai elnökválasztásnak mi lesz az eredménye, az nagyban fogja befolyásolni a magyar nagy stratégiát, ezért nem lehet a stratégia summáját tárgyalni. A háború, az EU-s és a geopolitikai viszonyok nagyban hasonlítanak az egy évvel korábbiakhoz" – jegyezte meg még.

Hogy a kormányfő egyes megjegyzéseiből következik-e az, hogy Orbán Viktor esetleg az unióból való kilépést is előkészítheti-e, arról azt mondta, valóban támadási felületet jelenthet egy-egy, ilyen következtetésre engedő szó akár itthon, akár külföldön, de ő nem látta ezt a beszédben.

"Még mindig érvényes az a kijelentése, hogy Magyarország lesz az utolsó, amely tartani fogja a tetőt, hogy össze ne omoljon az EU.

Nem gondolom, hogy a nagy stratégiának eleme vagy célja lenne az unió elhagyása" – jelentette ki.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke az InfoRádióban viszont úgy fogalmazott, "Orbán Viktor magabiztos tanítóbácsiként próbált egy újabb virtuális valóságot elénk festeni", de erre volt már kísérlet, ami most új volt, az az "apokaliptikus fordulat" víziója, az 500 év emlegetése.

"Nem meglepő, de érdekes volt, hogy lényegében egyetlen szó sem esett Magyarországról" – húzta alá.

Szerinte nagy nemzetközi víziója durva félremagyarázásokkal, hazugságokkal tarkított, akár Ukrajna, akár Oroszország, akár a lengyel vagy a nyugat politikával legyen az kapcsolatban.

"A keleti világ győzelmét jósoló Orbán Viktort már hallottuk, az újszerű a vészjelzéseket leadó, de a megoldást tudó Orbán Viktor volt" – tette hozzá.

A világrend változása egyéni magyarázatának a hátterében szerinte az állhat, hogy

Orbán Viktor keresi a helyét, de nem Magyarországét, hanem a sajátját,

közvetítő szerepben szeretne lenni, de közben "lényegében leírta a nyugati világot", közben viszont a magyarság egy része nem éppen kelet felé veszi az irányt, amikor elhagyja Magyarországot.

Orbán Viktor "durva tévedései" között említette, hogy a nyugati világ befogadó volta annyira újszerű lenne, hisz ez mindig is így volt, "Németországba például már a hetvenes évek óta özönlenek a török vendégmunkások, milliószámra", és "jelentik a gazdasági fellendülés reményét".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×