Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. A kormányzó Fidesz-KDNP államfőjelöltjét az Országgyűlés 134 igen szavazattal választotta meg Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökévé.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Sulyok Tamás nem vesz részt a megfosztási eljárás miatt összehívott parlamenti ülésen

A napirend szerint ötperces felszólalás illetné meg a köztársasági elnököt a rendkívüli parlamenti ülésen, amely várhatóan határozatképtelen lesz a kormánypárti frakciók távolmaradása miatt.

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezték az ellenzéki pártok péntekre, amelyen két napirendi pontot tárgyalhatnak meg: a köztársasági elnök elleni méltatlansági eljárás megindítását, illetve egy határozati javaslatot is “a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerét ért orosz kibertámadás elítéléséről és a szükséges lépések megtételéről”.

Sulyok Tamás köztársasági elnök felszólalása is szerepel az Országgyűlés Sajtóiroda pénteki, rendkívüli parlamenti ülés napirendi pontjairól szóló tájékoztatásában: öt percet kapna a szokatlan időpontban, május 31-én pénteken este nyolc órakor kezdődő rendkívüli parlamenti ülésen – írta az Index, majd ennek nyomán a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága közölte: a köztársasági elnök nem vesz részt, és nem szólal fel a rendkívüli ülésen.

Az államfőt korábban Dobrev Klára, a DK EP-listavezetője azzal vádolta meg, hogy ügyvédként törvényellenes szerződéseknél segédkezett, és "pénzért játszott át magyar termőföldeket külföldieknek”. A Sándor-palota válaszul közölte, hogy Sulyok Tamás törvénybe ütköző szerződés megkötésében soha nem működött közre. Ennek ellenére a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, majd összegyűjtötte a megfosztási eljáráshoz szükséges aláírásokat.

Az Országgyűlés a határozati javaslatról vita nélkül határoz, a megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Csakhogy a szavazásra valószínűleg nem kerül sor, mert a Fidesz-KDNP frakciószövetség azt közölte: "a kormánypártok nem vesznek részt az ülésen, a kezdeményezést egy bohózatnak tartják".

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×