eur:
411.19
usd:
394.46
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Egy szavazó átveszi a szavazólapokat az önkormányzati választáson a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában, az 53-as számú szavazókörben 2019. október 13-án.
Nyitókép: Egy szavazó átveszi a szavazólapokat az önkormányzati választáson a XII. kerületi 53-as számú szavazókörben 2019. október 13-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Zorrót, Gyuszi fiát és Manitut ne keressük a szavazólapon

Még több mint 1500 jelölt nyilvántartásba vételéről kell dönteniük a választási bizottságoknak. A jogszabály előírja, hogy azonos nevű jelöltek esetében nem lehet a jelölteket a ragadványnevükkel nyilvántartásba venni.

A választási eljárásról szóló törvény előírja, hogy a szavazólapon a jelöltek – az önkormányzati választáson a főpolgármester-jelöltek, polgármesterjelöltek, egyéni választókerületi jelöltek, egyéni listás jelöltek – nem a nevük abc-sorrendjében szerepelnek a szavazólapon, hanem a választási bizottságok által kisorsolt sorrendben.

A sorsolást a jelöltbejelentésre nyitva álló határnapon, a határidő lejárta után – azaz május 6-án 16 óra után – kellett a választási bizottságoknak elvégezniük.

A törvény részletesen szabályozza az azonos nevű jelöltek szavazólapon feltüntetésének szabályait. E szerint abban az esetben, ha a választáson két vagy több jelölt neve megegyezik, a szavazólapon nevük után, zárójelben fel kell tüntetni születési évüket.

Amennyiben ugyanazon jelölőszervezet által állított vagy független jelöltek neve és születési éve is azonos, akkor a szavazólapon a jelöltek neve után, zárójelben fel kell tüntetni a lakcímük szerinti települést, és ha az is azonos, akkor a foglalkozásukat.

A választási iroda feladata, hogy írásban kérje a jelöltet, nyilatkozzon a foglalkozásáról. A nyilatkozatra három napja van a jelöltnek,

a törvény azonban nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha a jelölt nem nyilatkozik.

Ugyanakkor a több utónévvel rendelkező jelölt kérheti, hogy a szavazólapon csak az egyik utónevét tüntessék fel, a doktori címmel rendelkező jelölt pedig azt, hogy a szavazólapon ne szerepeljen a „dr.” megjelölés.

Az önkormányzati választáson tehát nincs lehetőség arra, hogy névazonosság esetén a jelölt kérhesse, tüntessék fel ragadványnevét (becenevét) a szavazólapon.

A 2014 előtti önkormányzati – és ott is inkább a nemzetiségi – választásokon volt jellemző, hogy azokon a településeken, ahol sok azonos vezetéknevű jelölt élt, és több esetben a jelölteknek még a keresztneve is azonos volt, a helyi választási bizottság a jelölteket ragadványnevükkel (mint például „Zorró”, „Pipás Gyuszi fia”, „Marcsa fia”, „Fikusz”, „Manitu”, „Drótos”, „Kopasz Ödön”) vette nyilvántartásba, hogy a választópolgárt a felvett nevek segítsék abban, arra a jelöltre adják a voksukat, akit támogatni kívánnak.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×