A volt államfő A mi kék világunk című konferencián, óvodapedagógusoknak tartott előadásában rámutatott, hogy a klímaváltozás a Kárpát-medencét hamarabb és súlyosabban érinti majd, mint Európa több térségét. A klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érezzük majd - tette hozzá.

Az aszály, a belvíz és az árvíz az ország nagyobb részét sújtja, és sokszor egyszerre jelenik meg: 2013-ban az áradó Dunától nem messze téli aszály volt.

A 2022-es aszály idején volt olyan országrész, ahonnan egyáltalán nem takarítottak be termést,

a szárazság több mint 1000 milliárd forint kárt okozott a mezőgazdaságnak - ismertette.

Magyarországon négyezer kilométernyi töltést kellett megépíteni az árvizek kivédésére. A korábbi, a felesleges víz kivezetését előnyben részesítő vízügyi szemlélet helyett mára a víz megtartása került előtérbe.

A Tiszán - amelynek vízszintje áradáskor egy nap alatt akár hat métert is emelkedhet - kilenc szükségtározót terveznek, ezekből hat már meg is épült. A tározók által akár egy méterrel is csökkenthető a Tisza vízszintje.

A körülbelül egymilliós népességű Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlása várhatóan 2030-ra befejeződik

- közölte.

Megemlítette azt is, hogy a víz megtartásának másik módja, ha a korábban vizenyős, de mára művelés alá vont területeket visszaadjuk a természetnek, ami azonban sok érdeket sérthet. Ezeket a földeket ki kellene sajátítani, közös megegyezéssel közös gazdálkodásba vonni. Az újra elárasztott területeken ugyanakkor a víz elszivárogna a talajba, csökkentené az aszályt, a párolgás mikroklímát alakítana ki, ami segítené a gazdálkodókat a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.

Beszélt arról is, hogy világszerte egyszerre jelentkezik a "sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája". Az óceánok vizében lévő mikroműanyag a táplálékláncban eljut az emberhez is - jegyezte meg.