Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Nyitókép: Pixabay

Ritkán látott mészárlás történt a Körösöknél

Országszerte dübörög a kárókatona-gyérítési szezon.

A kormoránok az utóbbi évtizedekben annyira elszaporodtak a hazai folyók mentén, hogy táplálkozásukkal komoly károkat okoznak a halászati szövetkezeteknek. A horgászegyesületek kiképzett munkatársai szabályos keretek között, engedély birtokában, sörétes puskával riasztást és gyérítést végezhetnek ebben az időszakban – írja a Sokszínű Vidék.

A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének munkatársai január 16-án a Sebes-, Berettyó- és Kettős-Körös felső szakaszán, másnap pedig a Kettős-Körös középső szakaszán kárókatonát riasztottak és gyérítettek. A feladat ezúttal sem volt egyszerű, a madarak sokat tanultak a korábbi években történt összecsapásokból.

A Körösök mentén az első nap 11 egyed, a második napon 14 darab hatalmas étvágyú madár került terítékre.

A szakirodalom szerint a kárókatona naponta fél kiló halat fogyaszt el. A kárókatona sok esetben csak megsebzi a halakat, a pórul járt állatok így később a sérülés miatt pusztulnak el.

Címlapról ajánljuk
Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Az amerikai hatóságok azonosították a szombat esti Fehér Házi Tudósítói Vacsorán történt lövöldözés elkövetőjét. A gyanúsított a 31 éves Cole Tomas Allen, egy kaliforniai mérnök és pedagógus, aki ellen már meg is történtek az első vádemelések.

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

1986. április 26-a óta Csernobil nemcsak a világ egyik legnagyobb ipari katasztrófájának a neve, hanem egy állandó viszonyítási pont: amikor a nukleáris energiáról beszélgetünk, szinte mindig ott van a háttérben. Ma, amikor egyszerre kell klímacélokat teljesíteni és ellátásbiztonságot garantálni, különösen fontos szétválasztani a félelmeket a tényektől, és megérteni, mit üzen Csernobil a jelennek. A Portfolio Checklist Extrában ezért kevésbé magát a 40 éve történt balesetet idézzük fel, sokkal inkább a következményeket és a tanulságokat vesszük sorra. Arról beszélgetünk, hogy Csernobil fényében hogyan érdemes ma gondolkodni a nukleáris energiáról a klíma- és ellátásbiztonsági vitákban, milyen tanulságokat épített be a nukleáris ipar a tervezésbe és az üzemeltetésbe, és hogy miért nem ismétlődhet meg ugyanaz a forgatókönyv napjainkban — mik azok a kockázatok, amelyek érdemben csökkenthetők, és hol vannak azok a határok, amelyekkel őszintén együtt kell élni. Vendégünk Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×