Infostart.hu
eur:
365.04
usd:
325.38
bux:
143180.19
2026. október 21. szerda Orsolya
Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke beszédet mond a párt Rendet Borsod megyében! címmel tartott demonstrációján Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal épülete előtt 2020. február 16-án.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Egy fontos alapképzettséghez kötné a szavazati jogot a Mi Hazánk

Újabb választási javaslatokat nyújt be a Mi Hazánk az Országgyűlés szakbizottsága elé. Novák Előd, a párt alelnöke jelezte, hogy a többi között iskolai végzettséghez kötnék a szavazati jogot és választások idején megtiltanák a szavazók kisbuszokkal való szállítását.

"Először is írni-olvasni tudáshoz kötnénk a szavazati jogot" - jelentette ki Novák Előd az InfoRádióban. Nem azért, mert a Medián szerint mert a Mi Hazánk Mozgalom szavazói között a legmagasabb a diplomások aránya, hanem mert a választási csalásokat elkövető pártok leginkább azoknak a szavazatait tudják megvásárolni, akik ennek az elemi információszerzési módnak sincsenek a birtokában - érvelt a javaslatuk mellett a politikus.

Úgy látja, hogy ahogy gépjárművezetői jogosítványt sem lehet megszerezni alapfokú iskolai végzettség nélkül, úgy az ország vezetésébe való beleszóláshoz is legyen kötelező ez a tudás.

Javasolják a szavazók szervezet szállításának a megszüntetését. Ez jelenleg törvényesen folyhat, akár "Kubatov-listák alapján is", hiszen kilencfős mikrobusszal még szabad szállítani a törvény alapján, viszont a Mi Hazánk szerint ez

kimeríti a választási csalás fogalmát,

ezért törvénymódosítást kezdeményeznek ebben az ügyben is.

Szeretnék elérni a politikusok visszahívhatóságának megteremtését is. Novák Előd úgy látja, hogy a 2006-os őszödi botrány óta törvényjavaslatért kiált a képviselők elszámoltathatóságának megteremtése, ehhez azonban szükség volna a mentelmi jog eltörlésére.

Végül arról beszélt a jobboldali, ellenzéki párt alelnöke, hogy szeretnék megismerni az országgyűlési képviselők más állampolgárságát is. Ezért azt akarják elérni, hogy legyen nyilvános a képviselőknek esetleges más állampolgársága, kötődése, hiszen Márki-Zay Péterről is csak az előválasztási győzelme után vált nyilvánossá, hogy kanadai állampolgársággal is rendelkezik. Tehát megtörténhet, hogy megválasztanak valakit akár kormányfővé, és aztán kiderül, hogy egy másik ország állampolgárát választották meg.

Valamint szeretnék, ha

az emberek közvetlenül választhatnák meg az államfőt.

Mindezzel egy arányosabb választási rendszert szeretnének elérni – igaz, most kétszer akkora lenne a parlamenti frakciójuk, ha a választási eredményből arányosan következne a mandátumszám, vagyis ezek a változtatások igen kedvezőek lennének a Mi Hazánk számára. (Ugyanígy kedvező lenne a párt számára annak a javaslatuknak a következménye, hogy állítsák vissza a listás választási rendszert Budapesten.)

A fenti átalakítási törekvésüket szerinte a balliberális pártoknak is támogatniuk kellene, hiszen ők maguk vehemensen tiltakoztak 2014-ben, amikor a jelenleg érvényes szabályozást bevezették. Az már egy másik kérdés, hogy a fővárosi választás során most ennek haszonélvezői, miközben korábban alkotmányellenesnek minősítették azokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.21. szerda, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
Matolcsy György bukása: a közpénz elveszített jellege és „a legnagyobb bankrablás”

Matolcsy György bukása: a közpénz elveszített jellege és „a legnagyobb bankrablás”

Őrizetbe vették Matolcsy György korábbi jegybankelnököt szerdán, akit gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítanak. Az ügy gyökerei 12 évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor a Magyar Nemzeti Bank 266 milliárd forintnyi közvagyont helyezett el saját alapítványaiban, és ebből aztán egy közel 500 milliárdos befektetési birodalom épült fel, amelyet Magyar Péter miniszterelnök csak a „világ legnagyobb bankrablásaként” emleget a választási kampány óta. A kezdetben főként a közpénzek átláthatóságáról szóló politikai vitából mára olyan büntetőügy lett, amelyben a hatóságok százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztés körülményeit vizsgálják. Bemutatjuk, hogy pontosan miért kapcsolták le Orbán Viktor korábbi gazdasági miniszterét, egykori jegybankelnököt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×