eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2023. február 22-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A Fővárosi Közgyűlés nem kér a Mi Hazánk ötletéből

A Fővárosi Közgyűlés nem ért egyet azzal, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024-es általános választását megelőzően az önkormányzati választási rendszer "bármilyen átalakítására sor kerüljön".

A testület szerdai ülésén Karácsony Gergely főpolgármester az első napirendi pontként tárgyalt személyi döntésekről szóló előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatát a képviselők 18 igennel, hat tartózkodás mellett fogadták el. A Fidesz-KDNP képviselői közül hárman nem szavaztak, hatan tartózkodtak.

A Fővárosi Közgyűlés határozatában emlékeztet arra, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint az általános választások időpontját megelőző egy évben a választási rendszert nem szabad módosítani.

Ahogy arról az Infostarton beszámoltunk

a javaslat lényege, hogy a jövő június 9-i önkormányzati választás után már ne a kerületi polgármesterek alkossák és a képviselőket a listás rendszer alapján válasszák meg a budapestiek.

Fővárosi listát pedig az a párt állíthatna, akinek legalább három kerületben van polgármesterjelöltje, vagy főpolgármester-jelöltet indít.

A döntés érdekessége, hogy egészen a 2014-es önkormányzati választásokig a Fővárosi Közgyűlés tagjait listás szavazással választották meg a budapesti szavazópolgárok – a jelenlegi közgyűlési tagok közül Szaniszló Sándor, Horváth Csaba és Tüttő Kata is szerzett a korábbi ciklusokban listás mandátumot –, utána módosult úgy az önkormányzati választási törvény, hogy a közgyűlés 33 tagja kétféle módon szerez mandátumot: tagja lesz a 23 kerületi polgármester, továbbá a szintén közvetlenül választott főpolgármester, emellett pediug további 9 képviselő kap mandátumot a fővárosi kompenzációs listáról.

További döntések

A Fővárosi Közgyűlés az Aura Autistákat Támogató Közhasznú Egyesületet nyilvánította a "Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ" elnevezésű pályázat nyertesének. A főváros a közösségi költségvetés keretében a lakossági szavazás eredményeként 250 millió forintot biztosít a központ megvalósítására.

A központ célja, hogy az autizmusban érintettek életminősége javuljon, segítse őket képességeik kiaknázásában, támogatást nyújtson hozzátartozóik, környezetük részére. Az alapszintű oktatásból, továbbképzésből és a felsőoktatásból kikerülő autista fiatalok, felnőttek számára folyamatosan elérhető fejlesztő és közösségi programok és helyszín sem a fővárosban, sem az ország más területén nem működik állandó jelleggel, és ezt a hiátust hivatott a központ most orvosolni - olvasható az elfogadott javaslatban, amely szerint a központ VIII. kerületi Bíró Lajos utca 64. szám alatti bérelt ingatlanrészben kap majd helyet.

A nyertes egyesület, amely vállalja a központ létrehozását, kialakítását és hét évig tartó működtetését, feladatául jelölte meg az autizmus szempontú társadalmi érzékenyítést, vizuális és mozgásművészeti, zenei és más tevékenységeket felölelő közösségi és autizmus specifikus programok rendezését.

A képviselők a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság kezdeményezésére - közbiztonsági és bűnmegelőzési célból -

mintegy 18 millió forintból 16 kamerát telepítenek a Lánchídra.

Döntés született arról is, hogy a Lánchíd mindkét végén lévő egy-egy kamerát, valamint a IX. kerületben a Soroksári út és a Kvassay Jenő út kereszteződésében, a Könyves Kálmán körút és a Mester utca kereszteződésében kihelyezett, jelenleg forgalomtechnikai funkciót ellátó kamerákat a továbbiakban bűnmegelőzési célú térfigyelő kameraként üzemeljék.

A közgyűlésen tárgyalták Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP) XXII. kerületi polgármester azon indítványát, amelyben azt kezdeményezte, hogy még ebben az önkormányzati ciklusban megvalósíthatósági tanulmányt készüljön egy mobilgát létesítéséről a kerületben található Horgásztelep árvízi védelme érdekében.

A testület az előterjesztést a főpolgármester javaslatával módosítva fogadta el.

Ebben az áll, hogy a közgyűlés nagy fontosságot tulajdonít a Horgásztelep árvízi védelmének, és az árvízi védekezés megfelelő eszközének kiválasztásához szükségesnek tartja a terület árvízvédelmi szempontú kitettségének vizsgálatát.

A testület Pikó András (Momentum) józsefvárosi polgármester kezdeményezésére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Palotanegyedbe tervezett új campusa kapcsán - 18 igen szavazattal, 9-en nem szavaztak - kimondta azt, továbbra is támogatja a beruházást oly módon, hogy fenntartható, a zöldfelületek nagyságát érdemben növelő, a városszerkezetbe illeszkedő közösségi tér is jöjjön létre. A testület egyben felszólítja az építési és közlekedési minisztert, hogy az ügyben haladéktalanul kezdjenek meg társadalmi egyeztetést.

Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×