eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Özönlik a szemét a Balaton déli partjára

Lakosságarányosan aZ öt legtöbb szemetet termelő település közül négy Somogy vármegyében található. Ráadásul mind a négy nyáron közkedvelt úti célnak számít a Balaton partján.

Óriási különbségek vannak Magyarországon települések és települések között abból a szempontból, hol mennyi szemét termelődik, vagyis, hogy hivatalosan mennyit szállítanak el. Lakosságarányosan a legszemetesebb helyeken egy főre több mint egy tonna hulladék is juthat egy évben, miközben a legkevésbé szemetes helyeken ez a 100 kilót sem éri el – írja a Pénzcentrum.

A gazdasági portál 2021-es adatokat vizsgált az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből (TeIR) és a KSH jelentéseiből. A lakosságtól elszállított települési hulladék átlaga 2021-ben: 681 tonna, a vizsgálatban résztvevő települések átlagosan ennyi tonna szemetet termeltek 2021-ben.

Regionálisan Közép-Magyarország hozta a legnagyobb értéket a 2021-es évben a hulladéktermelés terén, utána valamivel lemaradva a Dél-Dunántúl, a legkevesebb hulladékot pedig a Dél-Alföld termelte. Átlagosan egy budapesti lakostól 2021-ben 233 kilogramm szemetet szállítottak el, és Somogy vármegye a legtöbbet termelő vármegye (329), míg a legkevesebb szemetet termelő Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (179).

A lakosságtól elszállított települési hulladékok mennyiségében a nagyvárosok vannak az élmezőben. A főváros magasan az élen helyezkedik el, közel 400 000 tonna éves elszállított hulladékkal, utána jön Debrecen és Szeged. Ha viszont lakosságarányosan nézzük az elszállított hulladék éves értékét, akkor érdekes eredmény jön ki.

A Győr-Moson-Sopron vármegyei Csér település szerepel a lista első helyén, ott 2021-ben átlagosan 4064,71 kg szemét jutott egy főre, a másik kilenc település is kimagaslik az ezres nagyságrendekkel, de még így is az első helyezetthez képest nagyjából mindenhol negyed annyi szemét termelődött. Csér esetén fontos hozzátenni a képhez, hogy a településen egy hulladéklerakó telep található, ami máris magyarázattal szolgálhat a magasan kiugró értékkel kapcsolatban.

A további négy az első öt között viszont már a Balaton partján található, és a tehetősebb helyi lakosság mellett a nyári turistaáradat is nagyban hozzájárult az ilyen nagy mennyiségű éves hulladék felhalmozásához.

település lakosságszám elszállított hulladék (tonna) lakosságarányos szemét (tonna) lakosságarányos szemét (kg)
10. Tornakápolna 23 21,3 0,926 926,09
9. Ábrahámhegy 606 566,6 0,935 934,98
8. Szántód 699 719 1,029 1028,61
7. Kiscsécs 193 201,3 1,043 1043,01
6. Debréte 15 16,4 1,093 1093,33
5. Balatonfenyves 2266 2585,2 1,141 1140,86
4. Balatonakarattya 982 1175,1 1,197 1196,64
3. Zamárdi 2665 3342,3 1,254 1254,15
2. Balatonmáriafürdő 844 1368,1 1,621 1620,97
1. Csér 34 138,2 4,065 4064,71

A Zala vármegyei Kisbucsa az a hazai település, ahol a legkevesebb szemetet termelték a vizsgált időszakban: mindössze 25,85 kilogrammot.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×