Lázár János szerint a jogosítványhoz kötött elméleti és gyakorlati tudás, valamint a pszichológiai alkalmasság is felülvizsgálatra szorul, mert a balesetek 60 százalékát a rossz járművezetői döntések okozzák.

Az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSZ) alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában „abszolút” egyetértett a közlekedési miniszter diagnózisával. Hoffmann Csaba emlékeztetett: legutóbb 1979-ben került sor nagy KRESZ-módosításra, azóta viszont óriási változások történtek – például megnőtt a forgalom és az autók mérete, átalakultak az úthálózatok –, ezért nagyon időszerű lenne aktualizálni. Kitért arra is, hogy támogatandónak tartják, hogy az új KRESZ-szabályozást közlekedéspszichológussal egyeztetve hozzák létre. "Meg is keresett már bennünket a minisztérium, kollégáim voltak is bent egyeztetés céljából, és ígéretet kaptunk, hogy egy munkacsoport összeállításával segíthetjük a jogszabályhozók munkáját, aminek nagyon örülünk” – fogalmazott.

Hoffmann Csaba szerint egy pszichológus például ki tudná szűrni az olyan nárcisztikus alakokat, akik „mindenek felett állónak” érezve magukat – egy dugó esetén – simán elszáguldanak a leállósávban a nagy teljesítményű autóikkal a türelmesen várakozók mellett. Szerinte az ilyen sofőröket nem szabadna forgalomba engedni.

Megítélése alapján egy pszichológus képes lenne olyan esettanulmányokat, esetleg viselkedési normákat leírni a KRESZ-szabályozásban, amit felhasználva az autósiskolák oktatói taníthatnák, hogyan nem szabad viselkedni. „Hogy ne húzd rá a kormányt, ne akard megmutatni, ne menj el, mert abból biztos baleset fog kialakulni” – mondta az AVOSZ alelnöke, aki szerint a balesetek nagyobb százalékát nem is az ittas vezetők okozzák, amit amúgy nagyon helytelenít, hanem a „ferde személyiségű” emberek.

A szakember viccesen egyetértett azzal, hogy

vélhetően kevesebb munkájuk maradna, ha a B kategóriás jogosítványhoz egy közepesen szigorú pszichológiai alkalmassági vizsgát vezetnének be,

mert annak köszönhetően nagy számban – szerinte akár 30 százalékkal is – lecsökkenne a tanulóik száma. „Az a baj, hogy mindenki siet, türelmetlen.” Olyannyira, hogy gyakorta megesik, hogy oktatás közben is rájuk dudálnak, ami akár el is veheti a kedvét a tanulónak a vezetéstől – hívta fel a figyelmet.

Hoffmann Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy szerinte a jogosítvány a fizetésekhez mérten nem kerül többe, mint évtizedekkel ezelőtt. Jelenleg egy B kategóriás jogosítvány Magyarországon 372 800 forintba kerül, ami sok pénz, de a hetvenes-nyolcvanas években is egy erős havi-másfél havi fizetés volt ennek az ára – mutatott rá –, tehát

arányaiban nem lett drágább, miközben a jogosítvány megszerzésével egy egész életre szóló mobilitást, sőt, voltaképp egy szakmát is kap a tanuló,

hiszen így például egy csomagküldő szolgálathoz is elmehet dolgozni. Tehát ár-érték arányban a mai napig nem drága a jogosítvány megszerzése Magyarországon, pláne nem európai összehasonlításban, hiszen Németországban ennek legalább a duplája, 2000 ezer euró körül mozog, és egy vezetési óra is körülbelül 50 euróba kerül – emelte ki.

A B kategóriás jogosítvány ingyenességével kapcsolatban – ha tényleg elfogadják ezt a változtatást a középiskolások és a szakképző iskolások számára –, azt mondta, biztosan lesz egy dömping, lelkesedés, hogy a szülők azt mondják, hogy „fiam, menj el, használjuk ki a lehetőséget”, amit – a törvény bejelentésétől a hatályba lépéséig – egy visszaesés fog megelőzni. Azt valószínűsíti, hogy több 17 évest fognak tudni becsábítani az autósiskolák, ami kicsit visszafiatalíthatja a jelentkezők átlagéletkorát, ami most jellemzően 24–26. Árfelhajtó hatása szerinte viszont biztosan nem lesz, tehát emiatt nem fog megdrágulni a jogosítvány, de olcsóbb sem lesz – ha csak nem lesz valami „oltári” változás, például üzemanyagár-robbanás.

Ami elgondolkodtató lehet, hogy ami ingyen van, annak nincs értéke

– jegyezte meg. „Tehát lehet, hogy belekapnak, elkezdik, aztán szépen eltűnnek a tanulók, ami egyébként most is jellemző.”