Csák János a csütörtöki eseményen hangsúlyozta, hogy a fiatal nemzedékek érdekében döntöttek a komplex, átfogó megállapodásról, amelynek eredményei a gyermekeket és a családokat szolgálják majd, és akár az egész nemzet sorsát meghatározhatják.
A Nemzeti Pedagógus Kar hitelesen, országos szinten és nemzetközi kitekintéssel követi a versenyképességhez szükséges folyamatokat, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) részvétele pedig azért indokolt, mert a tárcához tartozik többek között a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttoktatás – közölte.
A miniszter a megállapodásban érintett három terület közül elsőként a szakképzést emelte ki mint olyan rendszert, amely sikeresen átalakult az elmúlt években, és a tapasztalatai iránt ma már a világ minden részén érdeklődnek.
Az együttműködés kiterjed emellett a tehetséggondozásra, amelynek biztosítania kell a fejlődés lehetőségét a kiemelkedő képességű fiatalok számára, ám ehhez előbb a pedagógusok közreműködésével meg kell találni – hangoztatta.
A megállapodás harmadik területeként említette a felsőoktatást, amely szintén jelentős változásokon ment keresztül. Az eredmények közül az egyik legfontosabbnak azt nevezte, hogy nőtt a felvételizők, azon belül is a pedagógus- és tanárképzésre jelentkezők száma.
Csák János abban bízik, hogy a Nemzeti Pedagógus Karral kötött együttműködési megállapodás eredményei a gyermekeket és a családokat szolgálják. A KIM őket tekinti a legfontosabbnak, az ő érdekükben van szükség a szakértelemmel és odaadással tanító pedagógusokra – tette hozzá.
Horváth Péter az aláírást megelőzően azt mondta, a Nemzeti Pedagógus Kar a tárca stratégiai partnereként csatlakozott a megállapodáshoz.
Közölte: szakmai érdekképviseletként az elmúlt időszakban sok egyéb feladattal is foglalkozott a testület, a többi között a pedagógusokra vonatkozó életpályatörvénnyel, a tanárok kereseti lehetőségeivel. A legfontosabbnak ugyanakkor továbbra is azt tekintik, hogy segítsék a pedagógusokat a feladataik ellátásában, és közvetítsenek a köznevelésben dolgozók és a kormányzat között.
Horváth Péter szorgalmazta a többi között a felzárkóztató programok, a szakképzés, a tehetséggondozás, a pályaorientáció tapasztalatainak értékelését, és különösen fontosnak kérdésnek tartja azt, kik és hogyan fognak tanítani a jövőben.
Azt mondta, a kormány egyik legfontosabb feladata, hogy ehhez a feltételeket biztosítsa, a Nemzeti Pedagógus Kar pedig ennek érdekében kérte, hogy a képzések kialakításánál vegyék figyelembe a pedagógusokat alkalmazó intézmények igényeit.
A testület vezetője üdvözölte, hogy a kormány a tehetséggondozás terén is elkötelezett a hátrányos helyzetű térségek felemelésében, és úgy véli, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar országszerte hatékonyan segítheti a tehetséges diákok felkarolását.
