Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Fővárosi Törvényszék a múlt héten összesen tíz vádlott – köztük hat önálló bírósági végrehajtó – fölött mondott ítéletet a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár, és Schadl György, a végrehajtói kar lemondott elnökének főszereplésével zajló büntetőügy előkészítő ülésén.

A beismerő vallomást tett végrehajtók ellen hivatali vesztegetés volt a vád, és az ügyészség indítványa alapján négyen 3 év, ketten 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre számíthattak, továbbá ötmillió forint pénzbüntetésre, valamint öt év eltiltásra a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól. Utóbbi enyhült érdemben, ugyanis a bíróság döntése értelmében nem a jogi tevékenységtől, hanem a végrehajtói foglalkozástól tiltotta el őket 5 évre a bíróság. Igaz, ez még nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett a döntés ellen.

Ugyanakkor, ha az ítélet jogerős lesz, akkor is korlátozott lehetőségeik lesznek az elmarasztalt végrehajtóknak. Mivel bűncselekmény elkövetése miatt elítélték őket, nem lehetnek például ügyvédek vagy közjegyzők – írja a 24.hu.

A Magyar Ügyvédi Kamara volt elnöke, jelenlegi elnökségi tagja a lapnak azt mondta, az ügyvédi törvény értelmében a felfüggesztett szabadságvesztés idején, illetve a büntetés letöltését követő 3 évben nem lehet ügyvéd, akit elítélnek. Sőt, ezt követően sem feltétlenül lehet kamarai tagsághoz jutni, mivel egyedi elbírálással a köztestület dönthet úgy is, hogy az elítélt a „közbizalomra érdemtelen” – tette hozzá Bánáti János, vagyis legfeljebb kamarai tagságot nem igénylő jogtanácsosként tudnak munkát vállalni az érintett végrehajtók, ha jogerős lesz az ellenük szóló ítélet.

A 24.hu érdeklődésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara azt közölte, hogy a közjegyzőkről szóló törvény alapján nem nevezhető ki az, akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította. Függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Akit pedig szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélnek, az a mentesítés beálltától számított nyolc évig nem nevezhető ki közjegyzőnek.

A fővádlottak a jövő héten állnak bíróság elé, május 16-án kezdődik a bizonyítási eljárás.