Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke beszél az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett közös sajtótájékoztatóján a Belügyminisztérium épületénél  2023. január 31-én. Boros Péterné bejelentette, hogy tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek.MTI/Balogh Zoltán
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Boros Péterné: ha nem emelik a közalkalmazottak bérét, elszakadhat a cérna

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete is szolidaritást vállalt a sztrájkoló pedagógusokkal: arra biztatták tagjaikat, hogy kedden álljanak le 5 perce, és ne dolgozzanak. A szakszervezet elnöke, Boros Péterné szerint a közszféra egészének béremelésre lenne szüksége.

"A közszféra egésze problémával küzd, és a kormányzat magatartása miatt sajnos a közszférában mindenütt problémát jelent a bérek leszakadása. Az óriási infláció, a magas élelmiszerárak, a hitelek kamatai tetézik ezt a problémát" – mondta el az InfoRádiónak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Követeléseinket megfogalmazták a keresetek növelésére 2022-ben, amikor július 1-ig visszamenőleges hatállyal 20 százalékos inflációt ellentételező keresetnövelést fogalmaztak meg a közszféra egészére, beleértve a pedagógusokat. Erre az évre

  • 25 százalékos keresetnövelési igénnyel léptek fel, és
  • megfogalmazták a diplomás bérminimumot, valamint
  • a sztrájktörvény módosítási igényét.

"A közszférában nemcsak a pedagógusok küzdenek a sztrájktörvényt ellehetetlenülésével, hanem minden ágazatban vannak a még elégséges szolgáltatással problémák.

Természetes, hogy ez esetben egyrészt kiálltunk a pedagógusok mellett szolidaritásból, másrészt pedig mindenkinek ki kell magáért állni"

– mondta, hozzátéve, hogy arra szólították fel a közszolgálatot, hogy csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz, és álljanak le öt percre. Boros Péterné elmondta: bár azt látják, hogy a kormány érzékeli a követelés fontosságát, a forrás hiányzik, ami viszont kormányzati felelősség.

Péntek este a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon tárgyaltak a kormánnyal az önkormányzati köztisztviselők és kormánytisztviselők dolgában. Azt mondták, érzékelik, hogy szükség lenne a kereset emelésére, de jelenleg nem látják ennek forrását. A válaszban mindent elutasítottak, tehát

"nulla ajánlatuk volt".

"Vannak még itt tartalékok, mert az öt perc leállás a pihenőidőből egészen fölmehet fél óráig, és lehet, hogy léphetünk még ezen is túl. De az is lehet, hogy olyan sztrájkformát találunk, ami alkalmazható. És az is lehet, hogy elszakad a cérna" – jelentette ki Boros Péterné.

Hozzátette: a munka világában nagyok ezek a feszültségek, és azért lenne jó a béreket áttekinteni a kormánnyal, mert ez biztosíthatja a munkabékét. Ha erre nincs mód, akkor a feszültség úgyis utat tör magának.

(Nyitóképen: Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke beszél az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett közös sajtótájékoztatóján a Belügyminisztérium épületénél 2023. január 31-én. Boros Péterné bejelentette: tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×