Rétvári Bence hangsúlyozta: a tiltakozásnak vannak törvényes formái, ilyen a demonstráció és a sztrájk. Emlékeztetett: régebben a bejelentés után egy hosszú procedúrát követően lehetett sztrájkolni, de ma öt nappal korábban elég bejelenteni a sztrájkot. Azonban vannak, akik mégsem ezt a törvényes módot választják - tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a gyermekeknek az a jó, ha biztosak az oktatási körülmények, a gyermekfelügyelet is biztosított és az órák felét megtartják, ha valamilyen munkabeszüntetés van.

A kormány a gyermekek érdekéből indul ki - emelte ki a politikus, aki a rendeletmódosítás lényegét magyarázva elmondta: a munkáltatónak nem 15 napon belül kell döntést hoznia, hanem hosszabban mérlegelheti, hogy él-e a munka törvénykönyve által biztosított lehetőségekkel.

A hosszabb mérlegelési idő elsősorban a gyermekek érdeke, hiszen a tanév a maga módján tovább tud menni, a tanárok is tudnak dolgozni - jelezte.

Közölte: az elmúlt 30 év legnagyobb pedagógusbér-emelése előtt állunk; a kormány célja, hogy minél hamarabb minél nagyobb értékben emelje a pedagógusok bérét.

Rétvári Bence reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb megérkezik az első utalás Brüsszelből a Magyarországnak járó forrásokból, amelyek már tavaly is jártak volna. Így az idei 10 százalékos béremelés 21 százalékos lesz, amelyet a következő években 25, majd 29 százalékos követ.

Ez azt jelenti, hogy a kormány 25 hónap alatt 75 százalékkal, 777 ezer forintra emeli a pedagógusok bérét - hangsúlyozta az államtitkár.

A kormány azt szeretné, ha minél nagyobb lenne a tanárok megbecsülése anyagilag és társadalmilag is - mondta, megjegyezve: csak annyit kérnek, hogy mindenki tartsa be a törvényeket, és a tiltakozás törvényes formáit válassza.

Rétvári Bence közölte:

felelőtlenség a baloldali politikusok és a szakszervezetek részéről, ha törvénytelen munkabeszüntetésekre biztatják a pedagógusokat,

hiszen az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a mostani sztrájkszabályozás arányos és alkotmányos.