"Az orosz invázió Ukrajnával szemben nagyban megnövelte az európai védelmi kiadásokban a fegyverkezésre elkülönített költségvetési részeket. Ezért megnőtt a hadiipari termékek iránti kereslet isr" – mondta el az InfoRádióban Fetter Bálint, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője.

A jelenség 2014, vagyis a Krím-félsziget orosz annexiója óta megfigyelhető volt, bár akkor még nem akkora mértékben, mint most. Fetter Bálint szerint

a kereslet olyan mértékű lett, hogy komoly logisztikai, illetve kapacitásbeli problémákkal is számolniuk kell az európai fegyvergyártóknak.

Ugyanakkor a német Rheinmetall nemrégiben bejelentette: felvásárolja a spanyol EXPAL Systems nevű fegyvergyártó vállalatot. Egyes becslések szerint az így felszabaduló új kapacitásokkal jövőre a német cég akár nyolcszázmillió eurós bevételt is elérhet.

Az elemző leszögezte: Ukrajna támogatása jelentős forrásokat von el Európától, de az Amerikai Egyesült Államoktól is: a Pentagon csupán 2022-ben mintegy 17 milliárd dollárral támogatta az ukránok védekezését. Az Egyesült Államok már jó ideje gyárt exportcélzattal fegyvereket, melyeket rendszeresen értékesít, és amiből jelentős bevételekre tesz szert.

A NATO-tagországokkal szemben elvárás, hogy a GDP két százalékát fordítsák a védelemre. Ezt Horvátország 2,74 százalékkal teljesíti, Lengyelország 2,12 százalékon áll, Észtország, Lettország és Litvánia is teljesítik az elvárásokat, míg Szlovákia 1,71 százalékot költ a hadseregére.

Magyarország "soha korábban nem látott összegeket" különít el védelmi célokra:

idén ezermilliárd forintot, így most a NATO-elvárásban 1,7-1,8 százalékon áll.

Eredetileg azt vállaltuk, hogy 2024-re teljesítjük a két százalékot, ám könnyen elképzelhető, hogy ilyen volumenű további beruházásokkal már 2023-ban is elérhetővé válik mindez.

Az ukránok békeidőben 3,23 százalékot fordítanak a költségvetésből hadászati célokra, de ez most megnövekedett. Nincsenek pontos számadatok, de az oroszoknál ez 4,08 százalék lehet az elemző szerint.