2021-ben már nem volt kötelező az örökbefogadó szülőknek részt venniük örökbefogadási tanfolyamokon. A könnyítéstől a döntéshozók azt várták, hogy emelkedni fog az örökbefogadások száma, ami azonban csökkent. Annak ellenére, hogy az örökbefogadni vágyó szülőkből és az örökbeadható gyerekekből sincs kevesebb, sőt.

Az SOS Gyermekfalvak ügyvezető igazgatójának tájékoztatása alapján 2021-ben először csökkent ezer alá az örökbefogadások száma. Kiss Gergely többek között kiemelte: fontos megérteni a tendenciát, azt, hogy most

23 ezer gyermek kénytelen szülői gondoskodás nélkül élni,

míg néhány évvel ezelőtt még 21 ezer gyermek volt e létszám.

Nehézséget jelent, hogy sok szülő továbbra is egészséges, szőke, kék szemű kisbabát szeretne örökbe fogadni, de a pandémia is megnehezítette a személyes ismerkedést – tette hozzá az ügyvezető igazgató. Problémát jelenthet az is, hogy az örökbefogadásért felelős területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál is komoly humánerőforrás-hiány van.

Kiss Gergely szerint

érdemes lenne újra kötelezővé tenni az örökbefogadási tanfolyamokat,

de emellett más megoldásokat is felsorakoztatott. Köztük a további béremelést a szociális szférában annak érdekében, hogy az örökbefogadási folyamatot végig segítő szakemberekből minél több legyen. Nagyon fontosnak tartaná a társadalmi érzékenyítést is, hogy a leendő szülők elfogadóbbak legyenek akár a gyerekek etnikumi hátterét, akár a korát vagy egészségügyi állapotát illetően.

A nevelőszülői hálózat helyzete sem javult tavaly, mutat rá a 2021-es gyermekjogi jelentés, annak ellenére, hogy az egyház évről évre nagyobb szerepet vállal a gyermekvédelmi és a nevelőszülői hálózatok működtetésében, és komoly kormányzati forrásokat is fordítottak ezen területek fejlesztésére – hangsúlyozta a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője.

Gyurkó Szilvia jelezte, nagyon alacsony a nevelőszülői elhelyezések száma, mi több,

közel ezer azoknak a 0–3 év közötti gyerekeknek a száma, akik gyermekotthonokban élnek,

miközben igazából már 5 éve be kellett volna zárni a csecsemőotthonokat. Szintén egy beragadt problémája a gyermekvédelmi szakellátás rendszerének a speciális nevelési igényű, vagy kettős szükségletű gyerek elhelyezése, miután az egész országban nem éri el a tízet azoknak a nevelőszülőknek a száma, akik fogyatékossággal élő gyerekről tudnak gondoskodni

– tette hozzá.

Gyurkó Szilvia szerint ha a 2022-es év is hasonló adatokat fog mutatni, akkor érdemes lenne felülvizsgálni, hogy az elmúlt évek jogszabályváltozásai tényleg a gyerekek legfőbb érdekeit szolgálják-e.