Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az Északi (újpesti) összekötő vasúti híd 2020. szeptember 2-án. A Budapest-Dorog-Esztergom vasútvonal Duna-hídja 671 méter hosszú.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Óbuda és Újpest polgármestere sem kér Karácsony Gergely aquincumi hídötletéből

Kiss László és Déri Tibor, a két érintett kerület polgármesterei inkább az M0-ás körgyűrű teljes befejezését sürgetik és mindketten a plusz autósforgalomtól tartanak.

Karácsony Gergely főpolgármester a héten társadalmi egyeztetést kezdeményezett az Újpestet Óbudával összekötő Aquincumi hídról. A főváros tervei szerint Budapest északi részén egy olyan új híd épülhet, amit akár autósok is használhatnak.

Az úgynevezett Aquincumi híd kapcsán 5 tervet mutatott be a főváros:

  • kétszer két sávos út az M3-s bevezetőtől, a 10-es útig
  • csak a hídon és környékén kétszer két sávos autóút
  • egyszer egy sáv külön buszsávval
  • egyszer egy sáv külön buszsávval csak az M3-s bevezetőtől a Szentendrei útig
  • Újpest-Városkaputól a Szentendrei útig csak buszoknak, bicikliseknek és gyalogosoknak

Az ATV megkérdezte az érintett kerületek polgármestereit, és ők jelenleg nem tudják támogatni a híd megépítését. Kiss László, a DK óbudai, és Déri Tibor, a Momentum újpesti polgármestere mindenekelőtt az M0-s körgyűrű befejezését szeretné elérni.

"A kerület legégetőbb problémáinak nem része az aquincumi híd, hanem az M0-s körgyűrű problematikája feszít bennünket. A mi határozott álláspontunk az, hogy nem szeretnénk több forgalmat Újpestre, márpedig az öt bemutatott terv közül négy esetében abszolút a forgalom megnövekedésére lehet számítani” – magyarázta az újpesti polgármester.

Abban is egyetért mindkét polgármester, hogy annak a változatnak, ahol a gyalogosokon és a bicikliseken kívül csak a tömegközlekedés használhatná a hidat, nincs értelme, Kiss László szerint az pénzkidobás lenne. Déri Tibor pedig hozzátette, azért sem tudják feltétlen támogatni a híd megépítését, mert így a Népsziget zöld felületére beton kerülne.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×