A kormánynak az a határozott álláspontja, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból. Ezzel ellentétes, amit Márki-Zay Péter és a baloldal számtalan meghatározó politikusa egymással versengve mond - mondta a miniszter. A NATO kérhet ilyen szerepvállalást, de nem kötelezhet rá bennünket; a tagállamok kötelesek megvédeni egymást, de "mivel Ukrajna nem tagja a szervezetnek, ilyen kötelezettség nem áll fenn". Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagjaként az uniós tagállamokkal közösen ítélte el, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A miniszter felidézte: Magyarország humanitárius segítséget küld Ukrajnába, és első biztonságos országként gondoskodik az ide érkező menekültekről. Csaknem félmillió ember érkezett, haladt már át vagy talált menedéket Magyarországon, és köztük értelemszerűen nemcsak kárpátaljai magyarok, hanem ukránok is vannak.

A keleti nyitás politikája Gulyás Gergely szerint nem omlott össze az ukrajnai háború kitörésével, hiszen azt

az a felismerés vezette, hogy "a 21. században sokkal inkább a Kelet, mint a Nyugat lesz meghatározó", amit a világgazdasági prognózisok is mutatnak.

Befektetőbarát üzleti környezetet hoztunk létre, mindenkivel örömmel tárgyalunk beruházásokról. Ez éppúgy igaz a német, brit vagy amerikai cégekre, mint a kínai vagy dél-koreai vállalatokra. Utóbbiak egyébként tavalyelőtt a legnagyobb beruházók voltak Magyarországon - említette meg a tárcavezető.

Szerinte mindaz, ami az elmúlt bő évtizedben történt, visszaigazolta a keleti nyitás politikáját. Oroszország pedig ennek a Keletnek egy szereplője - fogalmazott, kijelentve, "az orosz-magyar viszony a rendszerváltozás után sosem szerelmi kapcsolat volt, hanem kölcsönös érdekeken alapuló partnerség", hiszen - számos más EU-tagállamhoz hasonlóan - Magyarország sem tudja kiváltani az orosz nyersanyagimportot.

Gulyás Gergely megjegyezte: a háború nyilvánvalóan kárt okoz a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban is, hiszen elfogadtuk az Európai Unió által javasolt szankciókat, miután sikerült megakadályoznunk, hogy azok a nyersanyagszállításra is kiterjedjenek.

Magyarország önhibáján kívül függ az orosz gáztól. A második világháború végén és után nem mi, hanem a Nyugat gondolta úgy, hogy nekünk megfelel a szovjet érdekszféra, az elmúlt harminc évben pedig valamennyi magyar kormány támogatta a diverzifikáció célkitűzését - mutatott rá a miniszter.

Nem épültek ki alternatív ellátási útvonalak, így függőségünk olyan mértékű, hogy orosz gáz nélkül "a gazdaság működése, a rezsicsökkentés és általánosságban elegendő nyersanyag sem biztosítható".

Amikor arról kérdezték, nem fél-e a kormány attól, hogy uniós nyomásra végül energetikai szankciókat is alkalmaznia kell, azt felelte, "a józan ész erősebb". Egy másik felvetésre úgy nyilatkozott, Magyarország véleménye szerint a szankciós politikának az atomenergia területére sem szabad kiterjednie.

Amikor szankciókról beszélünk, alapvető tévedés azt gondolni, hogy akkor vagyunk jó európaiak, ha nekünk fájnak az intézkedések. Ezzel a buta és életidegen gondolkodásmóddal ma már csak Brüsszelben lehet karriert csinálni - értékelt a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Megemlítette: bár az orosz-ukrán háborúnak van gazdasági kockázata, egyelőre a költségvetési egyensúlyhoz való visszatérés a járvány után Magyarországon gyorsabb az unió átlagánál.

Budapest és Varsó kapcsolatáról a miniszter azt mondta,

a lengyel-magyar viszony már középtávon is a legszebb reményekre jogosít fel bennünket, az Oroszországgal kapcsolatos nézetkülönbségek pedig nem újak.

Hozzátette, a két ország "világnézete, társadalomfelfogása, a két kormány baráti viszonya erősebb, mint az orosz szankciók kérdésében fennálló, egyébként valóban jelentős nézetkülönbségek".

Az országgyűlési választással egy időben tartott népszavazásról a miniszter úgy nyilatkozott, a kormány világos álláspontja az, hogy a gyermekek szexuális nevelése, felvilágosítása a szülőkre tartozik. Aki ezzel egyetért, voksoljon a népszavazáson négyszer nemmel - biztatott.

Gulyás Gergely az interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy az utóbbi négy évben a keresztény-konzervatív politika támogatottsága az értelmiség körében megerősödött Magyarországon. Akik ma ellenünk vannak, már 2018-ban is ellenünk voltak.

Természetesen tizenkét év kormányzása nem lehet hibátlan, de a fő irányokat jól határoztuk meg a nemzetpolitikától a gazdaság- és társadalompolitikán át a haderőfejlesztésig - mondta, hozzátéve, "a mögöttünk hagyott bő évtized kormányzati eredményei megállnak önmagukban".

Gyurcsányék kormányzása után az államcsőd, a felperzselt föld maradt, ma viszont minden adott ahhoz, hogy olyan jövőnk legyen, amilyet a legtöbb magyar ember elképzelt magának - jelentette ki a miniszter, aki szerint "megszorítástól csak akkor kell tartani, ha a baloldal kerül kormányra".

Gulyás Gergely az interjúban úgy nyilatkozott, nagyon jó esélyt lát arra, hogy a kormánypártok megszerzik a parlamenti többséget. "A győzelem a lényeg, a mértéke már ajándék" - fogalmazott.