Az Alkotmánybíróság elutasította a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A testület álláspontja szerint a törvény módosítása kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, de ez a politikai részvételi jogok feltételeit érdemben nem befolyásolja – áll a testület közleményében.

Az indítványozó ellenzéki országgyűlési képviselők a törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és hatálybalépésére visszamenőleges megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. A módosítást megelőző meghatározás szerint a polgár lakóhelyének fogalmi eleme az életvitelszerűség volt. Eszerint a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe volt, amelyben a polgár él. Ezzel szemben a módosítás nyomán a lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás követelménye megszűnik, mivel a törvény módosított szövege alapján a polgár lakóhelye annak a lakásnak vagy szállásnak a címe, amely a polgárnak az állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

A módosítást alaptörvény-ellenesnek tartó ellenzéki képviselők azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a lakóhely az érintett politikai közösséghez tartozás megalapozását is szolgálja. Az új szabály megfosztja a lakcímnyilvántartást azon képességétől, hogy a valódi helyben lakást igazolni tudja. A választásba nem az adott politikai közösség részét képező személyek is beleszólhatnak ellenőrizhetetlen módon.

Az Alkotmánybíróság tanácsa határozatában kifejtette, hogy az állandó lakóhely fogalmának módosítására a jogalkotói indokok alapján azért volt szükség, mert a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása a Központi Statisztikai Hivatal által megállapítottan jelentős számú esetben nem a valóságot tükrözte, és a közhiteles nyilvántartás adattartalma, valamint a valós tényhelyzet közti különbség feloldására az állandó lakóhely fogalmának jogalkotó által választott új meghatározása mutatkozott alkalmasnak.

Az állandó lakóhely fogalmának módosításán kívül a jogalkotó sem a vegyes választási rendszeren, sem az állandó lakóhellyel szorosan összefüggő helyi és európai parlamenti választási és helyi népszavazási, valamint az egyéni választókerületi választójogi szabályokon nem változtatott. Az állandó lakóhely fogalmának változása pedig önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit sem befolyásolja. Az állandó lakóhely fogalmának változása a helyi és európai parlamenti választáson és helyi népszavazáson való részvétel mellett, kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, vagyis arra, hogy az egyéni választókerületben választásra jogosult választópolgár melyik egyéni választókerületben szavazhat – áll az indokolásban.