Tizenkét ponttal állt elő a Magyar Orvosi Kamara és a szakdolgozói kamara.

Mint szerdai közleményükben írják, a járványt megelőzően is széttagolt, rossz hatásfokkal működő magyar egészségügy az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Covid-19 pandémia kettős nyomás alá helyezte az egészségügyet.

"A szolgálati jogviszonyt létrehozó törvény az egészségügy számára idegen, katonás szemlélete csak a munkaviszonyt szigorította és az intézmény irányítást érintette, de nem korszerűsödött ezzel együtt az ellátórendszer szerkezete és működése. Nem történt meg az ellátások és a kompetenciák átrendezése. Mindez - a jelentős orvosi alapbéremelés ellenére - munkaerő-ellátási és fenntarthatósági problémákat okoz" - folytatódik a közlés, amely állítja, elmaradt a kellő nagyságú szakdolgozói bérfejlesztés, ami az ellátórendszeren belül tovább fokozta a feszültségeket.

A közlemény kiadói úgy vélik, hogy a politikai kockázatot kerülő, széttagolt irányítású járványkezelés a második hullámtól késve hozta meg a korlátozó intézkedéseket.

"Az esetszámok növekedése időről időre nagy terhet rótt az ellátórendszerre. Az ellátást nehezítették a későn és nem konzekvensen érkező intézkedések, protokollok, valamint az adatok nyilvánosságának hiánya. Ugyanígy

aránytalan terhet rótt az elöregedő háziorvosi/alapellátó rendszerre is a járványügyi feladatok teljesítése. Mindez a magánellátás szerepének erőteljes növekedését hozta magával."

Az egészségügyi ellátórendszer működőképességének megőrzése, az ellátás minőségének és
biztonságának javítása érdekében álláspontjuk szerint elengedhetetlenek az alábbi lépések:

1. A szakdolgozók bérének érdemi emelése az orvosok béréhez arányaiban illeszkedő módon.
   Ez növeli a szakdolgozók társadalmi megbecsülését és biztosítja az utánpótlást.
2. Kiszámítható jövőkép az egészségügy minden dolgozója számára, ehhez szakdolgozói életpályamodell bevezetése.
3. A járványkezelés eddigi gyakorlatának szakmai szervezeteket bevonó elemzése. Fontos az őszinte, szembenéző és nyilvános elemzés a hibák feltárása, és jövőbeni elkerülése érdekében.
4. Szükség van a járványkezelés adatainak széleskörű nyilvánosságra hozatalára, úgy a lakosság járványtudatosságának javítása, mint a megalapozott szakmai döntések meghozatala érdekében.
5. A közegészségügyi-járványügyi rendszer szervezeti megerősítése, az ÁNTSZ eredeti szervezetének és jogosítványainak visszaállítása.
6. Az egészségügy depolitizálása, szakpolitikai kérdésként kezelése. A szakmai intézmények döntéseire nem nehezedhet politikai utasítás, nyomás.
7. Az ellátórendszer szerkezetének és finanszírozásának hozzáigazítása a megváltozott szükségletekhez és szakmai, tudományos fejlődéséhez. Az elkerülhetetlen financiális és szerkezeti átalakítás transzparens előkészítése, a titkosított reformtervek publikussá tétele.
8. Az új finanszírozási és szabályozási rendszernek az értékalapú egészségügy elvein kell alapulnia, beleértve a minőségkontroll elindítását és a protokollok és minimumfeltételek megújítását és naprakészen tartását.
9. Az ügyeleti rendszer és az ügyeleti bérezés rendbetétele a folyamatos betegellátás érdekében, mind az alapellátás, mind a kórházi ellátás terén, a MOK és a MESZK által javasolt elvek érvényesítése.
10. A műszak átadás-átvétel idejének anyagi ellentételezése a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára.
11. A 13. havi cafeteria és illetményrendszer bevezetése a szakdolgozók körében. Továbbá az egészségügyi ágazati gyógyszer program elindítása: akik egy életen át gyógyítottak, ápoltak, beteget láttak el, nyugdíj után ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják kifizetni a gyógyszereiket.
12. A közfinanszírozott és a magánegészségügy szabályozott együttműködését kell megvalósítani. Egy, közös egészségügyre van szükségünk, a közellátás megfelelő szinten tartásával, a köz- és magán jól szabályozott, egymást segítő együttműködésével.
13. A fentiek érdekében azonnali szakmai párbeszédre, tárgyalások megkezdésére és intézkedésekre van szükség, mind a járványkezelés hatékonyságának javítása, mind pedig a közellátás működőképességének megtartása érdekében.