Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke, országgyűlési képviselője és Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, frakcióvezetője a Felkészülés az európai parlamenti választásra, szövetségi politika kialakítása címmel tartott közös sajtótájékoztatón a Villányi úti konferenciaközpontban 2018. november 10-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Támogat az ellenzék egy kormányjavaslatot, de...

Megkésettnek és elégtelennek tartják az ellenzéki frakciók az állatvédelmi törvény kormánypárti képviselők által kezdeményezett, az Országgyűlés előtt lévő módosítását. Az ellenzéki pártok közös módosító indítványt nyújtanak be, hogy átfogóbb törvény születhessen.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője Budapesten sajtótájékoztatón üdvözölte az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását, amelynek elfogadását támogatni fogják.

Hozzátette ugyanakkor: megkésett törvénycsomagról van szó, amit sokkal hamarabb be kellett volna nyújtani. Azon véleményét hangoztatta, hogy jönnek az országgyűlési választások és a szavazatszerzés a célja a kormánypártoknak ebben a széles társadalmi érdeklődést kiváltó ügyben.

Az MSZP-s politikus jelezte, rengeteg terület van még az állatvédelem területén, amely szabályozásra vár, ezért az ellenzéki képviselők közösen nyújtanak be módosító indítványt a törvényjavaslathoz.

Kunhalmi Ágnes javaslataik közül kiemelte,

javasolják az állatok védelmének alkotmányban történő rögzítését, illetve 15-20 milliárd forintos keretösszeggel országos állatvédelmi alap felállítását,

ennek a célja az állatvédelem költségvetési támogatása lenne.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt javasolta, hogy legyen "intézményesült gazdája" az állatvédelemnek, egy állatvédelmi ombudsman, aki a többi között jogszabálymódosítást is kezdeményezhetne és felügyelné az országos állatvédelmi alapot.

Kálló Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője is úgy látta, átfogóbb, hatékonyabb állatvédelmi törvényt kellett volna lerakni az asztalra, főleg egy konzultáció után.

A politikus az ellenzéki módosító indítványok közül beszélt arról, hogy a szaporítást a legszigorúbban kell üldözni, meg kell szüntetni a kínálatot, ezért törvényileg tiltanák ki az internetes kereskedelmi oldalakról azokat, akik nem rendelkeznek jogosítványokkal és szaporított állatokat hirdetnek.

Elmondta azt is, hogy szigorúbban büntetnék az állatviadalok szervezőit, emellett a visszaeső szervezőket is büntetnék. Hozzátette:

javasolják, hogy már egy állat elhullása esetén is büntetendő legyen a mérgező csalétek és száműzzék Magyarországról maradandó sérüléssel járó csapdákat.

Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője úgy látta, fabatkát sem ér a szigorú büntetőjogi, állatvédelmi szabályozás, ha nincs valaki, aki ezt végrehajtatja. Jól működő állatvédelmi őrség létrehozására tett javaslatot.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a "beporzók", a méhek érdekében emelt szót a neonikotinoid alapú vegyszerek használatának betiltását kérve.

Szólt arról, hogy Európában a termesztett élelmiszernövények mintegy 80 százaléka méhbeporzású; az európai méhállomány felét, a magyar harmadát veszélyezteti a kihalás.

Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke szerint az elmúlt 11 évben a magyar kormány semmit nem tett az állatvédelem területén.

Kezdeményezte, hogy legyen kötelező a Nemzeti alaptantervben az állatvédelem oktatása.

A parlamentben szerdán kezdődött a fideszes képviselők által benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításának általános vitája. A javaslat súlyosabban büntetné a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbb fellépést tenne lehetővé a szaporítókkal szemben és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménnyé nyilvánítaná.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

A Portfolio Checklist pénteki adásában többek között azzal foglalkoztunk, hogy hogyan élték meg a kis benzinkutak az üzemanyagok védett árát, miért áll lassan helyre a piac és milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyiért tankolhatunk a nyáron. Vendégünk Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja volt. A műsor első részében arról volt szó, hogy mintha megrendülni látszana a piacok bizalma a memóriacsip-gyártókban, ami több kulcsrészvény árazásában is testet öltött. A több százmilliárd dolláros kérdés az, hogy immár az egész AI-infrastruktúra sztori áll ingatag lábakon, vagy csak egy apró korrekciónak vagyunk tanúi. A témát Kaszab Balázzsal, a Portfolio elemzőjével veséztük ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×