Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Felhős égbolt, naplemente és pirosan világító viharjelző lámpa a fonyódi móló közeléből fotózva 2020. május 1-jén.
Nyitókép: Felhős égbolt, naplemente és pirosan világító viharjelző lámpa a fonyódi móló közeléből fotózva 2020. május 1-jén. MTI/Varga György

Nincs többet villogás a Balatonnál

Téli álomra szenderül a viharjelző szolgálat - a Velencei-tavon és a Tisza-tavon is.

Vasárnap véget ér a tavi viharjelzési szezon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken a honlapján.

Kiemelték, a szolgálat egyik legfontosabb feladata az állampolgárok élet- és vagyonvédelmét szolgáló veszélyjelző rendszerek fenntartása, üzemeltetése, ezek egyike a Balatont, a Velencei-tavat és a Tisza-tavat magában foglaló tavi viharjelzés.

A vihar-előrejelző szolgálatot - amelyben a viharjelzést és a riasztást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fényjelző rendszere biztosítja - április 1-jétől október 31-ig működtetik - írták.

Az idei viharjelzési szezon első hat hónapjában a Balaton keleti medencéje az átlagosnál kissé szelesebb, míg a középső és a nyugati medence gyengébben szeles volt. A Balatont és térségét nyolc erős (legalább 90 kilométer/órás szélsebességű) vihar érte el. Szeptember és október kivételével minden hónapban volt ilyen erejű vihar; áprilisban kettő, augusztusban három alkalommal is. A szezon legerősebb vihara június 23-án csapott le: ekkor egy úgynevezett szupercellás zivatar környezetében Balatonmáriánál 112 kilométer/órás volt a legerősebb szélsebesség.

Hozzátették: a Balatonnál az idei szezonban több mint 100 órával hosszabb ideig volt érvényben elsőfokú viharjelzés az előző évhez képest. A másodfokú viharjelzések időtartama viszont mintegy 150 órával csökkent. Így ez utóbbi fenntartási idő kevéssel 500 óra alatt maradt, ami az eddigi legalacsonyabb érték a héthónapos viharjelzési szezon bevezetése óta.

Összesítve: a Balatonnál kevesebb mint 1900 órában volt érvényben valamilyen fokú tavi viharjelzés, ebből a másodfokú viharjelzés aránya kevesebb mint 10 százalék volt. A Velencei-tónál 222 órányi másodfokú viharjelzést regisztráltak, ami 4,3 százalékos arány.

Kitértek arra is, hogy a szezon az átlagosnál hűvösebb hónapokkal indult, majd júniustól szeptemberig az átlagosnál melegebb időszak következett. A nyári hónapok középhőmérséklete Siófokon 23,4 Celsius-fok, Keszthelyen 21,8 fok volt, és a mérések szerint minden hónapban a Balatonnál és a Velencei-tónál is volt 35 fok körüli a levegő hőmérséklete.

Csapadék egyenetlen elosztásban hullott a félév során. A június például országosan a legszárazabb lett az 1901 óta vezetett mérések sorában - írták.

Megjegyezték, hogy a magyarországi nagy tavak időjárásáról az idei szezonban is részletesen lehetett tájékozódni a meteorológiai szolgálat honlapján, a folyamatosan frissülő www.met.hu/idojaras/tavaink linken. Sokan használták továbbá a viharjelzést és az időjárási helyzetet folyamatosan követő, ingyenesen letölthető OMSZ Meteora mobilalkalmazást is - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×