Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót szombat délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség központi katonazenekara és a nemzeti lovas díszegység.

Az ünnepségen a kormány, katonai és állami szervezetek, valamint a diplomáciai testület képviselői is részt vettek. Több érdeklődő - egyesek magyar zászlóval a kezükben - nézte végig a zászlófelvonást.

A Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 56-os lyukas zászlók lengtek.

• A fővárosi programokat itt foglaltuk össze.
• A rendezvények miatt a fővárosban számos forgalmas útszakaszon, különösen a belvárosban lezárásokra, korlátozásokra kell számítani - erről itt írtunk.

Szijjártó Péter: 65 évvel ezelőtt cserbenhagyták a magyarokat

Hatvanöt éve "hiába harsogta a sajtószabadság ikonja, a Szabad Európa Rádió a magyar médiatörténet talán legsúlyosabb fake newsát, hogy mindjárt itt a segítség, ma már tudjuk a fájdalmas igazságot: senki nem jött segíteni, cserben hagytak minket" - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.

Szijjártó Péter az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékező bejegyzésében hangsúlyozta, a magyarok hősként szálltak szembe a kommunista diktatúra elképesztő túlerejével, a küzdelem tétje pedig a szabadság volt.

"Mi, magyarok akkor is a szabad világhoz akartunk tartozni", amely ugyanakkor "cserben hagyott minket", így elvesztettük a szabadságharcot, s vele együtt elvesztettük a következő több mint három évtized szabadságát - fejtette ki. Kiemelte, "elvesztettünk tíz- és százezreket: azokat, akik hősi halált haltak, azokat, akiket örök életükre megnyomorítottak, azokat, akik menekülni kényszerültek és azokat is, akik nem térhettek haza".

Gulyás Gergely: minden közösségnek megvan a maga forradalma

És a saját emlékezete is a forradalomról - erről beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter a XII. kerületi önkormányzat által szervezte 1956-os megemlékezésen Budapesten. Részletek az alcímre vagy ide kattintva.

Orbán Viktor a délutáni beszédére hangol

A Facebookon tett közzé egy bejegyzést.

Németh Szilárd: 1956 egy ma is tartó háború része

1956 egy nagy, ma is tartó, Magyarország szabadságáról szóló háború hősies pillanata volt - mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, a csepeli Királyerdei Művelődési Házban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Németh Szilárd hozzátette: a háború arról szól, "Magyarország önálló, szabad országként vagy egy internacionalista baloldali birodalom gyarmataként él-e".

A kommunisták 1956-ban a szovjetek segítségével leverték a magyarok szabadságharcát. Utódaik, a Gyurcsány-féle baloldal fojtotta vérbe a békés megemlékezést a forradalom 50. évfordulóján, és most ugyanez a Gyurcsány és ugyanaz a baloldal akar visszatérni a hatalomba - fogalmazott.

"2022-ben ránk vár, hogy a történelem süllyesztőjébe küldjük azokat, akik tönkretették az országot, akik rátámadtak a saját népükre, akik saját hatalmukért ma is feladnák Magyarország szabadságát, hogy újra egy internacionalista baloldali birodalom gyarmatává tegyék" - jelentette ki.

LMP: a magyar nép soha nem tűrte sokáig a rabigát

Az LMP nem csupán emlékezik a hősökre, de ma is az ő céljaikért küzd - írta közleményében a párt. A pesti srácok az utcára mentek azért, hogy a hatalom öncélú politikai érdekekből soha többet ne rekeszthessen ki magyar embereket a nemzetből. Hőseink azért harcoltak, hogy ne függjünk idegen hatalomtól, ne legyünk gyarmata semmilyen birodalomnak. A forradalmárok el akarták számoltatni a rezsim vezetőit, kiszolgálóit és igazságot akartak szolgáltatni - emlékeztek.

"Az LMP azért váltja le ellenzéki szövetségben a Fideszt 2022 tavaszán, hogy olyan szabad Magyarországon élhessünk, ahol az állam mindenki emberi jogait tiszteletben tartja és biztosítja. Ahol a hatalom nem építi le a fékek és ellensúlyok rendszerét, sőt támogatja a teljes transzparenciát az államigazgatásban" - jelentették ki.

Párbeszéd: az 56-os hősök tanították, hogy az összefogásban van az erő

Október 23. méltán dicső nap a történelmünkben. Évről évre nemcsak a hőstettekre emlékezünk, hanem azon eszmékre és értékekre is, amelyek az események mögött álltak. Mik voltak ezek ’56-ban? A szabadság, a függetlenség, az Európához tartozás, a szolidaritás és a diktatórikus, autokratikus rendszerek egyértelmű elutasítása - írta közleményében a párt.

Úgy vélik, az akkori események abban is példát jelentenek a ma embere számára, hogy erőt és reményt ad, hogy 1956 októberében oly’ sokan egymásra találtak. "Eltérő hátterű és meggyőződésű emberek, akik minden különbözőségük ellenére össze tudtak kapaszkodni egy közös cél érdekében. Nem azt nézték, hogy ki honnan jött, hanem hogy közösen hova juthatnak el."

Gyurcsány Ferenc: 1956 ismét elbukott

A DK elnöke szerint 2006 őszén a pesti utcán randevúzott a jogos állampolgári felháborodás, az önmagáért való erőszak és a szervezett államcsíny kísérlet. Részletek az alcímre vagy ide kattintva.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt Békemenete

12 órakor indultak az Oktogonról, a körúton mennek végig és a Széll Kálmán tér a végcél, ahol legkésőbb 15 órára zárul a rendezvényük.

Fotók 1956-ról

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

We Love Budapest (@welovebudapest) által megosztott bejegyzés

Ilyen volt a magyar rádió tömegtájékoztatása a kritikus napokban

Egy ritka felvételt idézett fel a szabadeuropa.hu a Szabad Európa Rádió korábbi adásából.

Az 1991-ben készült műsorban Magyar Rádió két bemondója, P. Debrenti Piroska és dr. Bőzsöny Ferenc idézi fel, hogyan működött a tömegtájékoztatás a forradalom végnapjaiban.

Korabeli felvételekkel.

Elindult a CÖF Békemenete

Háromnegyed kettőre teljesen megtelt a Műegyetem rakpart.

A menet indulása előtt a Szabadság híd budai hídfőjénél egy Csepel teherautó platójáról Csizmadia László, a CÖF-CÖKA vezetője az összegyűlt tömegnek azt mondta: "készek vagyunk együtt" az európai zsidó-keresztény civilizáció megvédésére.

A felvonulás kettőkor egy Kovács Ákos-dallal (Ilyenek voltunk) elindult a Szabadság híd irányába.

A résztvevők egy kifeszített molinó mögött sorakoztak fel, amelyen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök arcképe, egy 2006-os lovasrohamot ábrázoló fotó és a "Soha többé!" szöveg szerepel.

14.30: Időközben gyűlik a tömeg az Erzsébet téren, ahova a menet tart, és ahol egyre többen várják a Békemenetet és Orbán Viktor beszédét. A miniszterelnök fél négykor az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében fog beszélni.

15.00: A menet eleje a Károly körúton elért az Erzsébet térre.

15.30: Még mindig érkeznek résztvevők a térre – a menet végét megvárják, csak utána kezd majd beszédébe Orbán Viktor miniszterelnök.

Több kormánytag és kormánypárti politikus is osztott meg saját fotót Facebook-oldalán, amint a Békemenetben vonul.

15.35: Elindult az élő közvetítés Orbán Viktor Facebook-oldalán. Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes vezetésével elénekelték a Himnuszt.

15.41: Földi-Kovács Andrea köszöntötte a megjelenteket, megemlítve, hogy a Békemenetben olasz és lengyel résztvevők is vannak.

15.45: Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán című versét hallgatja a tömeg. Ez az 1956-os forradalom egyik legismertebb verse, amely 1956. október 29-én elhangzott a Szabad Kossuth Rádióban.

15.52: A színpadon az Ismerős arcok a Nélküled című dallal.

15:56: Kezdődik Orbán Viktor ünnepi beszéde, ezt élőben tudósítjuk ebben a cikkben. Az ünneplő tömeg megtöltötte az Erzsébet teret és a Deák teret, az emberek a Károly körúton is állnak egészen az Astoriáig. A menethez útközben csaknem annyian csatlakoztak, mint amennyien a "Soha többé!" feliratú molinó mögött indultak.

Az ellenzéki pártok közös megemlékezése is elkezdődött a Hősök terén

Délután négykor elkezdődött a hatpárti ellenzéki október 23-i ünnepség (az Andrássy út belvárosi végénél Orbán Viktor tartotta épp ünnepi beszédét, a Hősök terénél pedig az ellenzék megemlékezése zajlott).

Jakab Péter kezdte a pártelnökök felszólalásainak sorát, utána Fekete-Győr András, majd Dobrev Klára érkezett. Utána Karácsony Gergely, és negyed hattól Márki-Zay Péter volt a színpadon.

Az eseményről, amely háromnegyed hatkor ért véget, frissülő cikkben tudósítottunk, itt.

Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter beszédéről külön cikkekben is tudósítottuk.

Szombat este fényfestés látható:

• a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bem téri épületén,
• a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem "K" épületén, a Duna felőli oldalon,
• a Terror Háza Múzeum falain,
• a Jászai Mari téren a Nagy Imre-szobron, valamint
• a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út kereszteződésében lévő épületen.

Megemlékezés Kárpátalján

Az amerikai külügyi szóvivő is a magyar évfordulóra emlékezett

Az 1956-os magyar forradalom hatvanötödik évfordulóján azokra a bátor férfiakra és nőkre emlékezünk, akik szabadságuk védelméért harcoltak Budapest utcáin - írta szombati közleményében Ned Price, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője.

"A szabadság iránti szenvedélyük 1989-ben realizálódott, amikor Magyarország a demokratikus utat választotta. A mostani évfordulót partnerünkkel és NATO-szövetségesünkkel együtt ünnepeljük" - fogalmazott a szóvivő.

Ned Price közleményében arról is írt: a forradalom után hazájukból menekülő, az Egyesült Államokban új életet kezdő magyarok hozzájárultak Amerika gyarapodásához. "Ezek a magyar amerikaiak, és sokan előttük, illetve azóta is, megerősítették a két nemzet közötti kapcsolatokat" - tette hozzá.

Price írásában megemlítette, hogy idén ünneplik a Magyarország és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok századik évfordulóját.

"Az 1956-os forradalomhoz hasonló pillanatok tisztaságukkal és hatásukkal tűnnek ki. Az 1956-os forradalmárok még mindig inspirálják azokat, akik értékesnek tartják a szabadságot" - zárta közleményét a külügyminisztérium szóvivője.

Dömötör Csaba: a közép-európai népek küldetése az egymásba kapaszkodás

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Közép-Európában élők küldetése nem egymás legyőzése, hanem az egymásba kapaszkodás - hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szombaton Szabadkán az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján szervezett vajdasági központi ünnepségen.

A történelem most talán az utolsó esélyt adta meg arra, hogy ezek a népek új korszakot nyissanak, a keletről vagy a nyugatról érkező veszélyekkel szemben megvédjék magukat és együtt emelkedjenek fel - jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: az utóbbi tíz év azt is bizonyította, hogyha a magyar nemzetrészek életereje összeadódik, az nem csak a magyaroknak, hanem a környező országok népeinek is jó.

Dömötör Csaba úgy fogalmazott: "a magyarság csillaga felemelkedőben van", de ennek oka nem a vakszerencse, hanem a közösen elvégzett munka. "Az elmúlt évtized visszaadta a magyarok önbecsülését, és ez erősödő, határon túli közösségeket is jelent" - emelte ki.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ünnepi beszédében arra emlékeztetett, hogy október 23-a a függetlenség, a szabadságvágy, a szuverenitás visszavételének ünnepnapja, és ez az elmúlt 65 évben nem változott, noha a világ átalakult.

"Meggyőződésünk, hogy mindazok, akik részt vettek a dicsőséges forradalomban, annak az eszmének az elérése érdekében cselekedtek, ami nem írható felül és nem cincálható szét. Ez pedig a nemzet és a nemzeti szabadság, függetlenség és önrendelkezés eszménye. Ilyen módon nekünk, vajdasági magyaroknak csakis egyetlen '56 létezik, mert hiszünk a nemzet egységében, a szabadság eszméjében, abban, hogy a demokrácia alapja az önrendelkezés, amit nem meghaladni kell, hanem kiteljesíteni" - hangsúlyozta.

Potápi Árpád János: 2006-ban beszennyezték az ünnepet

1956 hősei függetlenségért, demokráciáért és emberségért harcoltak - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Bonyhádon, a forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján.

Potápi Árpád János, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, a megemlékezésen hozzátette: amikor ma meg akarjuk védeni a felkelés becsületét, akkor önmérsékletre, határozott kiállásra és az igazságtalanok elítélésére van szükség.

Azt mondta, 2006-ban, 50 évvel a forradalom után beszennyezték az ünnepet: békés tüntetőkre lőttek a pesti utcákon és csak a gondviselésen múlt, hogy nem lett halálos áldozata a lovas kardlapozásnak, vagy a szemkilövetésnek. "Tizenöt éve a baloldali kormány (...) a megszerzett hatalmat választotta a nép ellenében egy olyan választás után, amelyen ismételten hazudtak. A forradalomnak számukra nem volt és ma sincs becsülete" - hangsúlyozta.