A közvélemény-kutatásból egyebek mellett az is kiderült, hogy a fejlesztés eredményeként a többség, a megkérdezettek 70 százaléka nagy eséllyel választaná a buszközlekedést, ha megvalósulna a gyorsított ütem, miszerint csúcsidőben is csak fél órát venne igénybe az út Budakesziről a fővárosi Széll Kálmán térig – mondta Győri Ottilia polgármester.

Az elképzelések szerint a buszsáv nem folyamatos lenne, hanem csak azokon a szakaszokon alakítanák ki, ahol az „szükségszerű” és egyben megoldható. Vannak ugyanis olyan területek, ahol fizikailag nem lehet kialakítani még egy sávot – magyarázta Budakeszi első embere.

A projekt további „mérföldköveiről” Győri Ottilia elmondta, hogy az engedélyes tervek jövő nyárra készülhetnek el, ezt követően indulhat meg a tényleges kivitelezés a sikeres közbeszerzési eljárás után. A beruházás ugyanakkor nemcsak a buszsáv kialakítását foglalja magába, hanem például

• P+R parkolók megépítését,
• árokbefedéseket,
• zöldterület-rendezést,
• közműkiváltást,
• intelligens jelzőlámpák telepítését,
• közlekedési csomópontok kialakítását,
• Budakeszin egy hátsó átkötőút megtervezését is.

A budapesti szakaszon a buszsáv kialakításán túl részét képezi a projektnek ugyancsak a közvilágítás modernizálása, vagy épp az esővíz szikkasztásának kialakítása.

Győri Ottilia a projekt fontosságát érzékeltetve kiemelte: aki ellátogat Budakeszire, nemcsak a reggeli dugóban, hanem már szinte egész nap megtapasztalhatja a főutcán sorjázó rengeteg gépkocsit, az 5 km/órás sebességgel pöfékelő buszokat, ami komoly környezeti terhelést jelent a városnak.

„Ezért mindenki azon dolgozik, hogy élhetőbb legyen a környék, megszűnjenek a hatalmas dugók, amelyek tönkreteszik Budakeszi életét. Így a környezetünk védelmében is tudunk lépni, a levegőnk is tisztább lesz, úgyhogy mindenképp szükséges megoldást találni” – hangsúlyozta a polgármester.