Egy óránál is rövidebb lett a Greenpeace által kezdeményezett, környezetvédelmi témájú miniszterelnök-jelölti vita. Ebben is sikerült azért oda-odaszurkálni egymásnak, de Dobrev Klára és Márki-Zay Péter meglehetősen sok dologban egyetértettek. Az persze sütött a mondandójukból, ugyan aggódnak a Föld jövőjéért, ugyanakkor a zöldítés költségeit ki-ki másra hárítaná. Márki-Zay amerikai-kanadai, Dobrev Klára pedig uniós-brüsszeli élményeiből merített, miközben kiderült, kormányfőként mit kezdenének Paks II. örökségével, a Mol környezetszennyezésével vagy épp a hulladékkezeléssel – írja összefoglalójában a 24.hu.

A szelektív szemétgyűjtés, felesleges ruhavásárlás elengedése, szódagép használata, kerékpározás is előkerültek a vitán. Dobrev szerint az Európai Egyesült Államok és persze a szorosabb összefogás kell a klímakatasztrófa megelőzésére. Márki-Zay elmondta, a klíma- és környezetvédelem önálló minisztériumot kapna a kormányában. Dobrevtől amúgy megkapta, a Greenpeace nyári vonatkozó kérdéseire csak ő nem válaszolt a kormányfőjelöltek közül, Márki-Zay elnézést is kért.

Paks II.-ről is volt szó, ami Márki-Zay szerint a 2010 előtti kormány döntése volt.

„Az atomenergiát tiszta energiának tartom”,

kelleni fog a klímasemlegességhez – mondta a vásárhelyi polgármester, aki kiemelte szakmai tapasztalatát, többek közt az erőmű-üzemeltető EDF-nél végzett munkája miatt. Paks bővítésével részben a gazdaságossági kérdések merülnek fel nála, „nem az atomenergiával van bajom, hanem ezzel a konkrét szerződéssel” – érvelt Márki-Zay. Dobrev szerint „környezetvédelmi katasztrófa” Paks II. Komoly aggály a DK-jelölt szerint a helyszín, a Duna hőmérséklete stb., szóval le kell állítani a projektet. Ráadásul jönni fog a sok uniós pénz energiahatékonyságra, azt hasznosabban lehet majd elkölteni.

Szóba került a fosszilis energia kivezetése, momentán a mátrai erőmű, amit Mészáros Lőrinchez kötődő cégtől vett meg az állam.

Felmerült kérdésként, a hatalmas szén-dioxid-kibocsátó Mollal mit kezdene egy új kormány. Dobrev kritizálta is a Molt, szerinte önmagában az nem segít semmin, hogy magyar cég, hiába fontos nemzetgazdaságilag. Állami szabályozással tolnák el a megújuló, fenntartható, tiszta működés felé. Erre adna támogatást, a horvát tengerparton szállodaépítésre nem. Márki-Zay tengerentúli élményeiről beszélt, hogy 2008–09 táján amerikai főnökei hirtelen hibrid autóra váltottak, amint felment az üzemanyagár. A rezsicsökkentést azért kritizálta, mert az túlfogyasztásra ösztönöz, káros a hatása a környezetvédelemre és igazságosságra.

Az épületenergetika javítása mellett érvelt a vásárhelyi polgármester, aki szerint városában a szegregátumokban épp most hajtanak végre egy ilyen programot.

Dobrev szerint a legnehezebb, hogy arra kérik az embereket, hogy mostantól közlekedjenek, öltözködjenek, egyenek, építkezzenek másképp.

Sok település és ember márpedig nem tudja anyagilag megtenni mindezt. „Ez nem populizmus, ez egész egyszerűen elementáris érdeke Magyarországnak” – mondta a DK-jelölt. Márki-Zay egy kanadai példával magyarázta, hogy az árakba bele kell építeni a környezetvédelmet, akár betétdíjat kivetni a műanyag palackokra. Ő a lehető legszigorúbban büntetné a szemét égetésével való fűtést, habár támogatni kéne az ezt a nyomor miatt végzőket a fenntartható fűtésben. Dobrev a mondat első részén fel is háborodott.

„Nagyon rossz hírem van” – felelt Márki-Zay, aki szerint kifejezetten nem szegény emberek is égetnek szemetet.

Betétdíj, körforgásos gazdaság, épületszigetelés, közösségi közlekedés elektromosra átállítása, megújuló energia termelése (kiemelten a geotermikus energiáé) – sorolta Márki-Zay, miket tenne, ha miniszterelnökké válna. Dobrev a biodiverzitás kérdésére tért át. A hatalmas földbirtokokat szigorúbb szabályozással sújtaná. Fél attól, a 35 évre kiszervezendő hulladékkezelés fideszes haveri kezekbe kerül, és az új működtetők csak a pénzügyi részt fogják nézni, az ökológiait nem.

Márki-Zay szerint nem szabad betiltani a szélerőműveket, de támogatni se kell, nincs annyi szelünk, mint Dániának. Szerinte nonszensz, hogy Magyarországról több víz folyik ki, mint be, a vízmegtartást ösztönözni kéne. A városokba pedig minél nagyobb zöldfelületek szükségesek, mert azok csökkentik a hőmérsékletet. A vásárhelyi polgármester egyik helyi munkatársára hivatkozva, mintegy zárszóként kijelentette: klímaerdő.

Az ellenzéki előválasztás második fordulójában szombat estig lehet szavazni.

Itt nézheti vissza a szűk egyórás vitát: