A tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLK) kutatásai alapján a horgászok által felhasznált etetőanyagok mennyiségének csökkentésével, és a magas foszfortartalmú adalékok visszaszorításával a horgászat vizeinkre gyakorolt hatása jelentősen javítható. Sőt, könnyen elérhető lenne a nullás foszformérleg, illetve akár a horgászat általi foszforkivonás és a vízminőség javítás is, a foszfornak kulcsszerepe van az algásodásban – derül ki a kutatóintézet közleményéből, amelyet a hirbalaton.hu ismertet.

Bár a horgászat és halgazdálkodás csak kis mértékben járul hozzá a Balaton tápanyagterheléséhez, a BLK kutatói a horgászok szemléletformálását és a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések mérlegelését javasolják.

A kutatók javaslatai:

• Megfontolható lehet a naponta felhasználható etetőanyag mennyiségének és minőségének szabályozása.
• Hatékony eszköz lehet a horgászat foszformérlegének javítására a halliszt és más magas foszfor tartalmú komponensek arányának korlátozása.
• Célszerű lenne a gyártók számára előírni, hogy a termékeken tüntessék fel a foszfortartalmat, így a horgászok könnyebben választhatnának olyan terméket, ami kevésbé terheli a környezetet.
• Tájékoztató kampányokat lehetne szervezni a horgászok számára a környezettudatos etetőanyag-használatról.
• A haltelepítések fogásokhoz mérten történő rugalmasabban szabályozása.
• A kifogott idegenhonos halfajok visszahelyezési tilalmának érvényesítése.
• Szelektív halászat révén foszfor kivonása az ökoszisztéma belső készletéből, ha azt a halállomány túlzott mérete vagy kedvezőtlen szerkezete is indokolja.

A horgászok által használt etetőanyagok természetes vizeinkre gyakorolt hatásával kapcsolatban fokozott érdeklődés tapasztalható napjainkban. Mivel a foszfornak kulcsszerepe van az algásodás mértéknek meghatározásában, így a vizsgálat elsősorban erre az elemre fókuszált. A kutatók összevetették a tóból halfogások révén eltávolított foszfor mennyiségét (ez a tápanyagot kivonó, vízminőség javító tétel) a horgászat érdekében a tóba telepített halakkal és etetőanyagokkal bejuttatott foszfor mennyiségével (ezek a külső tápanyagterhelést jelentő tételek).

Az eredmények szerint a horgászati/halgazdálkodási tevékenység révén bekerülő évi nettó 4,8 tonna foszfor a Balatont érő teljes külső foszforterhelésnek mintegy 2,9 százalékával, más terhelési becslésekhez mérten 5-6 százalékával egyenértékű. Megállapították, hogy

jelenleg a horgászat nem sorolható a Balaton legnagyobb tápanyagterhelő forrásai közé, illetve nem lehetett okozója a 2019-es algavirágzásnak.

Ugyanakkor, a Balaton jó vízminőségének megőrzése érdekében a kutatók a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések mérlegelését javasolják.