Navracsics Tibor szerint több ország – éppen a kormányuk cselekvőképességéből adódóan – a nemzeti eljárást választotta a vakcinabeszerzésnél, hiszen az Európai Bizottságnak nincsen olyan erős eszköztára, mint egy kormánynak, amellyel ki tudná kényszeríteni az akaratát. Az AstraZeneca-vakcinával kapcsolatos szállítási problémákhoz hasonló esetekben legfeljebb tárgyalni tud a bizottság, rábeszéléssel rábírni a másik felet az együttműködésre.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője úgy véli, a járvány egy éve alatt az a kép rajzolódik ki, hogy

az európai uniós intézmények a válsághelyzeti gyorscselekvés terén nem tudnak kellőképp hatékonyak lenni,

mert túlságosan összetett, túlságosan bonyolult érdekrendszerben mozognak. Ugyanakkor nagyon jók tudnak lenni újabb válsághelyzetek megelőzésében, illetve azok hosszabb távú kezelésében.

Az újjáépítési alap és azon pénzügyi eszközök, amelyeket az unió mozgósítani tudott a válság kezelésére, új lökést adhatnak a gazdasági integráció és a pénzügyi együttműködés terén – vélekedett a szakember. Ami viszont az egészségügyet illeti, bár elképzelhető, hogy erősebb lesz az együttműködés a járványmegelőzés vagy a digitális adatfeldolgozás/csere területén, de önmagában a gyors válsághelyzeti cselekvésnél a tagállamok erősebb kompetenciája rajzolódik ki világosan.

Vagyis koordináló, stratégiaalkotó és főként finanszírozó szerepe lehetne az Európai Uniónak,

hiszen óriási ereje, hogy sokkal nagyobb tőkét tud megmozgatni, mint a tagállamok, különösen a kisebbek egyenként.

Türelmetlenség

Egy őszi állam- és kormányfői tanácskozást követően arról szóltak a hírek, többek között a magyar miniszterelnök is utalt arra, hogy majd csak idén áprilistól pöröghet föl az uniós vakcinabeszerzés, illetve a szállítmányok elosztása. Navracsics Tibor szerint teljesen érthető a kormányok részéről érezhető türelmetlenség, miután a politikusok a szó szoros értelmében a saját politikai pályafutásukkal játszanak, ha kudarcot vallanak a vakcinabeszerzés vagy az oltási stratégiák kialakítása és végrehajtása területén.

Vagyis, amikor a tagállamok esetleg türelmetlenek, akkor

nem egész egyszerűen hisztiről van szó,

hanem egy nagyon komoly politikai tényezőről, ugyanis az a kormány, amely nem tud a választópolgárai elvárásának megfelelő gyorsasággal az oltásról gondoskodni, akár bele is bukhat – emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. Adott esetben pedig, ha olyan megoldást választ, amely nem találkozik a többiek ízlésével, akkor kormányválságot is okozhat, mint az történik most Szlovákiában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!