A legnagyobb problémát a munkaerő jelentheti, ugyanis sokan dönthetnek úgy, hogy a turizmus és vendéglátás helyett más ágazatba mennek dolgozni – hívta föl a figyelmet az InfoRádiónak a Balatoni Kör elnöke.
Miután a Balatoni Kör régóta az "egész éves Balaton" koncepciót vallja – aminek köszönhetően az elmúlt 10-15 évben komoly eredményeket tudhatnak magukénak –, a mostani időszakot is próbálják kihasználni fejlesztésekkel, felújításokkal. Laposa Bence elnök az InfoRádiónak kiemelte, ugyan a bértámogatás hatalmas segítség az ágazatnak, hosszú hónapokon át ezzel együtt sem fenntartható egy–egy vendéglátó egység léte, így aztán egyre erősebb a fejvakarás az elkövetkezendő időszakot illetően.
A szakember úgy látja, amennyiben megtörténik a nyitás, nem elsősorban a beszállítói rendszerrel lehet a probléma, amely várhatóan mindent el fog követni annak érdekében, hogy a lehető legzökkenőmentesebben kiszolgálja őket, sokkal inkább a munkaerő megtartása, menedzselése lehet kritikus. Az, hogy a korábban a vendéglátásban dolgozók jelentős hányada talált munkát más ágazatban, nemzetgazdaságilag és az egyén szempontjából jó. A kérdés, hogy amikor a munkájukra szükség lesz, honnan fogják tudni pótolni őket – mutatott rá a Balatoni Kör elnöke.
A vendéglátásban kitartó munkavállalók elsősorban azok lehetnek, akik esetében az üzemeltető tulajdonos képes volt valamilyen elfogadható átmeneti megoldást kínálni. De hogy ez milyen arányban történt meg, arra egyelőre senki sem tud válasszal szolgálni.
A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.
A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
Az Irán elleni háború mintegy 40 milliárd dolláros kiadást jelentett az amerikai védelmi minisztériumnak, miközben a konfliktust az átlagos amerikai háztartások is alaposan megsínylették a meredeken emelkedő üzemanyagárak és a három év után ismét 4 százalék fölé ugró infláció miatt - írja a CNN.
27 °C
