Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Hiába tudjuk, hogy nem szabad, napról napra tömjük a zsírszörnyet

A Dunántúli Regionális Vízmű felmérése szerint a felhasználók többsége tisztában van azzal, hogy a zsiradékok és ételmaradékok dugulást okoznak a csatornahálózatban, mégis minden harmadik válaszadó a lefolyóba önti a fáradt, használt olajat. Ezzel nemcsak a csatornákat, de a környezetet is károsítják.

Csatornaillemtan-kampányt indított a nyáron a Dunántúli Regionális Vízmű, hogy felhívja a figyelmet a felelőtlen viselkedés következményeire, illetve segítse az alapvető, a mindennapokban is alkalmazható szabályok elterjedését. Az infografikák és korosztályspecifikus edukációs kiadványok mellett animált videót is készítettek:

Bár a Dunántúli Regionális Vízmű friss felmérése szerint a magyar lakosság mintegy 98 százaléka úgy véli, a zsírok és olajok dugulást, illetve szappanszerű lerakódást okozhatnak, arra a kérdésre, hogy mi kerülhet leggyakrabban a csatornahálózatba, a legtöbben, 95 százalékuk mégis az ételmaradékot, így a zsiradékot, használt sütőolajat említette. A háztartási hulladék 81 százalék szerint okoz problémákat, ám csak 67 százalék gondolja úgy, hogy a szennyvízrendszert, az egészségünket és a környezetet károsító anyagok közül az egészségügyi termékek bukkannak fel leggyakrabban a csatornában – ismertette az eredményeket Lakatos Edina szóvivő.

„Nagyon fontos, hogy a szennyvíztisztító telepek csak a normál életvitellel járó szennyvíznek a megtisztítására alkalmasak,

a tisztítási technológia csak bizonyos határokon belül tud működni

– fogalmazott az InfoRádiónak a szóvivő. – Mi az, amit bele lehet önteni a csatornába? A mosakodással, a mosogatással, a mosással, a takarítással és a WC-használattal kapcsolatos szennyvizeket. Amire viszont nagyon kell figyelni, hogy mérgező anyagokat ne juttassunk a csatornába, mint a lejárt szavatosságú gyógyszerek, növényvédőszerek, nehézfém tartalmú folyadékok, tűzveszélyes anyagok, hígító, festék, köztük a gyerek megmaradt temperája.”

De a szerves szennyezőanyagoknak sem a csatornákban a helyük.

„A háztartási állatfeldolgozásból származó hulladékok, akár a kisállatok tetemei, amire szintén van sajnálatosan példa. Főként a zsírok és olajok, amik sok problémát okoznak, hiszen ezek a csatornában kihűlnek, felrakódnak annak a falára, ráadásul összetapadnak egyéb szálas textíliákká – amiket szintén nem jó a csatornába juttatni –, mint a nedves törlőkendő, vattapamacsok, sminklemosók, vagy épp a fültisztító pálcika" - fejtette ki.

Ugyanakkor üzemzavart okozhatnak a fémkupakok, továbbá az arcmaszk és a gumikesztyű is. A rendszert túlterhelheti a csatornahálózatba juttatott csapadékvíz, a belvíz és a talajvíz is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×