Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Orvosok és ápolók egy koronavírussal fertőzött beteget látnak el Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs teremben 2020. március 25-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Újra ezer fölött a napi új fertőzöttszám, újfajta adatszolgáltatást vezettek be

Péntekre 1176 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 15 beteg. A kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépen lévők száma megugrott.

A koronavírus-tájékoztató oldal adatai szerint 1176 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (Covid-19), ezzel 35.222 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 15 beteg, így az elhunytak száma 913 főre emelkedett, 9202-en pedig már meggyógyultak.

Az aktív fertőzöttek száma 25 107 fő, ez 1146-tal magasabb az előző napinál.

Az aktív fertőzöttek 34 százaléka (8550 fő), az elhunytak 47 százaléka (432 fő), a gyógyultak 34 százaléka (3085 fő) budapesti. A kórházaknál elrendelt új, dinamikus adatszolgáltatás alapján 993 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 82-en vannak lélegeztetőgépen (előző nap 804 és 56 volt az adat).

Egy nap alatt 11 163 tesztet végeztek el (a járvány kezdete óta 803 648-at).

Hatósági házi karanténban 22 385 ember van jelenleg (24 óra alatt plusz 2168 fő).

Budapesten 12 ezer fölé jutott az eddigi össz-betegszám.

Az Operatív Törzs jelenleg 39 óvodában és 14 iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 138 osztálynál és 6 teljes iskolánál pedig digitális munkarendet a koronavírus-megbetegedések miatt.

Forrás: koronavirus.gov.hu
Forrás: koronavirus.gov.hu

A tájékoztató portálon azt írják, a járvány második hulláma zajlik Magyarországon. A kormány célja, hogy az ország működőképességét megtartsa, és ne hagyja, hogy a vírus megbénítsa a mindennapokat. „Az országnak működnie kell” – nyomatékosította ismét Orbán Viktor miniszterelnök szerdai interjújában. Ehhez azonban az általános óvintézkedések betartására van szükség.

  • Kötelező a maszk használata az üzletek és a tömegközlekedési eszközök mellett a mozikban, színházakban, a bevásárló központok területén, az egészségügyi és szociális intézményekben, valamint ügyfélfogadási irodákban is.
  • 23 óra után a vendéglátóhelyeket és szórakozóhelyeket be kell zárni.
  • A közösségi terjedés megfékezése érdekében továbbra is kerülni kell azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsuk a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet.
  • Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, az szigorúan tartsa be.
  • Bárki, akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát.

Kiemelten fontos az idősek és krónikus betegek védelme. Az időseket is kérik, hogy fokozottan figyeljenek magukra és az általános óvintézkedések betartására. A kórházakban és az idősotthonokban látogatási tilalom van érvényben. Az idősotthonok fenntartóinak pedig mindent meg kell tenni a fertőzések elkerüléséért.

Az iskolákban és óvodákban kötelező a testhőmérséklet-mérés annak érdekében, hogy kiszűrjék a lázas gyermekeket és pedagógusokat, és ezzel is védjük az óvodák és iskolák zavartalan működését.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×